457 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?

Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?

Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?

Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?

Kérdés: 2003. évben a 368-48882 számlára könyveltük a devizás beruházásainkat. 2004-ben a számlán kamatjóváírás és a számla megszűnése miatti átvezetés szerepel. Kérem, hogy részletesen levezetni szíveskedjék a kamatjóváírás, az átvezetés és az átváltás miatti különbözet könyvelését a 368, 48882, 3521 (574217) számlákon.

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Több dolgozónk vett igénybe adókedvezményt az elmúlt években befektetési adóhitel címén. Ha az idén visszafizetik, milyen feltételekkel tehetik meg azt?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.