98 talált cikk az időbeli elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Az 1523/2025. Korm. határozat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a határozat mellékletében felsorolt önkormányzatok a szintén a határozat mellékletében felsorolt ingatlanokat (és az ingatlanhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakat) kapták meg ingyenes önkormányzati tulajdonba kerüléssel. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ezen vagyontárgyakat „tulajdonba adás” jogcímén vezette ki a könyveiből. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzatok tudomására hozta az egyes egyedi vagyonelemek bruttó bekerülési értékét, az arra elszámolt halmozott értékcsökkenést és a nettó értéket.
– Az önkormányzatoknak a megkapott vagyontárgyakat milyen jogcímen kell az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartásba felvenniük? (Tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. tulajdonba adás címén vezette ki azokat a könyveiből – a „térítés nélküli átadás” szófordulat nem jelenik meg sehol.)
– Mi lesz az értékcsökkenés alapja?
– Hogyan kell ezt könyvelniük az önkormányzatoknak? (Forráságon mint nemzeti vagyon változása, vagy eredményágon és időbeli elhatárolás alkalmazásával?)

Kérdés: Az eszközbeszerzésre kapott támogatás megérkezett 2025 decemberében (B25). Az eszköz megvásárlása a következő évben teljesül. Az elhatárolás helyesen történik-e, ha a következők szerint végezzük el? A támogatásból az áfát visszaszámoljuk (az áfát nem lehet elhatárolni): T923 – K441. (Mivel most még nem tudjuk az eszköz bekerülési értékét.) Az aktiválás után áttesszük a 441-ről a 443-ra. A 443-ról negyedévente csökkentjük az értékcsökkenés összegével.

Kérdés: Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése, valamint a 38/2013. NGM rendelet X. fejezetének B. 4. pontja alapján a pályázat útján nyert támogatásokat el kell határolni. Az elhatárolásból visszaírjuk a személyi jellegű kiadásokat, a dologi kiadásokat, az áfát, valamint a visszafizetendő támogatást, amennyiben van. Amennyiben önerőt is kell biztosítani a beruházáshoz, úgy az önerővel növelt összegből kell a fenti tételeket levonni, és azt az összeget kell a 443* főkönyvi számon nyilvántartani, azaz az aktivált értéket? Vagy csak a pályázati támogatás összegéből kell levonni a fenti tételeket (ebben az esetben külön kell számolni rá értékcsökkenést, hiszen nem egyezik meg az elhatárolt összeg az aktiválás értékével)? Hogyan kell szabályosan elvégezni a pályázati támogatások elhatárolását?

Kérdés: Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok esetében bevételként realizált, Kvtv. 9. melléklete alapján nyújtott feladatalapú támogatás (B16/2 rovaton) 2025-ben nem teljes összegben került felhasználásra, szükséges-e a fel nem használt rész könyvelése halasztott eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolásaként a 2025. évi könyvekben? Továbbá a fentiekhez hasonlóan szükséges-e a 2025-ben vagy a korábbi években kapott, települési önkormányzat költségvetési rendeletében biztosított támogatások (B16/6 rovat) fel nem használt összegeinek elhatárolása ugyanezen a módon?

Kérdés: Devizaszámlánk van, aminek év végén az euróegyenlegét az MNB euródeviza-középárfolyamon átszámítjuk forintra. A különbséget lekönyvelem árfolyam-különbözetnek. Erre a bankszámlára csak az ERASMUS+ pályázat támogatási összegeit kapjuk. Év végén a maradvány forintösszegét is korrigálnom kell a bankszámla forintegyenlegéhez? A maradvány megegyezik a devizaszámla év végi euróösszegével, de nyilván az évközi támogatások összegei más árfolyamon lettek könyvelve, ezért most a maradvány és a bankszámlaegyenleg eltér egymástól.

Kérdés: Az a problémánk, hogy a fenntartó önkormányzattól vagyonkezelésbe vett, majd visszaadott eszközök között vannak olyanok, amelyek nettó értékét az átvételkor nem kellett volna elhatárolni. Az adott eszközök esetében tévesen kerültek feloldásra a negyedéves értékcsökkenéssel megegyező értékek. Mivel ezek az eszközök már nincsenek nálunk, nincs sem a 412., sem a 443. főkönyvi számlán egyenleg velük kapcsolatosan. De eredményt könyveltünk a 9. számlaosztályra a 443. főkönyvi számlával szemben, amíg mi tartottuk nyilván ezeket. A kérdés, hogy kell-e javítani az előző évek eredményeit, és ha igen, hogy kell lekönyvelni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézményünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződés alapján otthoni szakápolási tevékenységet végez. A NEAK részére havi összesítőt küldünk az otthoni szakápolásban elszámolt vizitekről, amely alapján kapjuk az intézményfinanszírozást a NEAK-tól. Az előbbi bevételt a B16 Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, illetve a B25 Egyéb felhalm. célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokra számoljuk el, természetesen a tervezett felhasználás alapján. Az adott évben fel nem használt bevételekre kell-e alkalmazni a 441 Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolás, illetve 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek szabályait, vagy elszámolhatók az adott évben a felhasználástól függetlenül a 9-es számlaosztályban? Visszafizetési kötelezettsége az intézménynek nincs.

Kérdés: 1. A 2024. évi bérleti díjak kiszámlázása 2025. január hónapban történt, a számlafizetési határideje 2025. év január, a számla teljesítésének időpontja 2024. december 31. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes-e ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni? Ha végrehajtjuk az időbeli elhatárolást, akkor a számlák duplikálódnak. Mi a helyes számviteli, könyvviteli eljárás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?

Kérdés: Az önkormányzat két intézménye egymás közötti térítésmentes vagyonátadását hogyan könyveljük? Eredményráfordítással szemben, vagy a nemzeti vagyon változásaival (412) szemben? Kérjük, írják le a lépéseket mind az átadó, mind az átvevő költségvetési szervnél!

Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?