283 talált cikk az illeték kifejezésre

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?

Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?

Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?

Kérdés: Önkormányzatunk nyomdai munkákat rendelt meg, melyek közt tervezési, tipográfiai és grafikai terv előkészítés feladatok szerepelnek. Alapvetően azonban egy kész kiadványt, könyvet rendeltünk meg a szerződés keretében. Vita merült fel azonban az alkalmazandó adómérték tekintetében a nyomdával. Ők úgy gondolják, hogy 20 százalékos adókulccsal kell számlázniuk a jelzett szolgáltatásokért. Mi azonban úgy látjuk, hogy 5 százalékos adókulcs alá tartozik, mivel mi egy bizonyos példányszámban elkészített könyvet rendeltünk meg. Mi a véleményük továbbá a reklámanyagok, illetve a csomagolóanyagok adómértékéről? Kérdés továbbá számunkra, hogy az adó alapjának része-e a környezetvédelmi termékdíj, melyet szintén át kíván hárítani a nyomda.

Kérdés: Szervezetünk Közösségen belüli beszerzés formájában szerzett be terméket egy olyan közösségi adóalanytól, akinek nincsen közösségi adószáma, és állítása szerint a rá vonatkozó szabályok szerint lemondhattak az adófizetésről, és ezért nem szerepelnek az uniós adózási cégek listáján. Milyen kötelezettségeink merülnek fel ezzel a beszerzéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?

Kérdés: Jelenleg főállású polgármester 1994. évi LXIV. törvény alapján történő korkedvezményes nyugdíjazási lehetősége után érdeklődöm, a Pttv. 13/A. §-ára tekintettel. A jelzett jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a polgármesteri, alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban. Beleszámít-e a korkedvezménybe a társadalmi megbízatású alpolgármesteri jogviszony, valamint a megbízatásoknak folyamatosnak kell-e lenniük? Az érintett polgármester előrehozott nyugdíjba 2016 első félévében mehetne el, azonban 1994-től 1998-ig és 2000-től 2006-ig társadalmi megbízatású alpolgármester volt, 2006 óta pedig főállású polgármesteri tisztséget tölt be, összességében tehát 14 éve lesz az októberi választásokig ezen tisztségekből. Mindezeket figyelembe véve jogosult-e a hivatkozott jogszabály 13/A. § c) pontjában meghatározott 7 év korkedvezményre?