155 talált cikk az immateriális javak kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés: Az önkormányzat államháztartáson belül a tankerületi központtal az iskolákra vonatkozóan vagyonkezelési szerződést kötött. Jelenleg a vagyonkezelési szerződés módosult oly módon, hogy a konyhák visszakerültek az önkormányzathoz, nincs vagyonkezelésbe adva. Az elmúlt években a vagyonkezelő a konyhákra vonatkozóan beruházásokat eszközölt. Véleményünk szerint az önkormányzat könyveiben a visszavételt a nemzeti vagyon tőkeváltozásával szemben helyes könyvelni: T11 – K41221 az átadott értékre és a vagyonnövekményre vonatkozóan is. Kérném a visszavétellel kapcsolatosan szíves szakmai véleményüket!

Kérdés:

Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Engedélyezési és kiviteli tervek esetén (építési beruházás esetében) a beruházás aktiválásáig nyilvántartható-e a tervek értéke a 11-es számlaosztályon belül? A tervek értékét nem a 15-ös számlaosztályon belül tartanánk nyilván aktiválásig. Ezen tervek nyilvántartása eddig a K61 rovaton történt.

Kérdés: Amennyiben felfedezzük, hogy egy befektetett eszköz (immateriális javak) dologi kiadások között lett rosszul elszámolva már lezárt évben (2023), mi a teendő? Milyen korrekciós könyvelési tételt kell alkalmazni?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?

Kérdés: Egy költségvetési szerv a beszerzett immateriális javak esetében határozott meg maradványértéket. Ezen eszközök beszerzése folyamatos. Új szakértői vélemények szerint az eszközöknek nem lesz maradványértéke a használat végén. Az idén beszerzett eszközöknél már nulla maradványértéket határozott meg. A korábban beszerzett eszközök esetében alkalmazható-e az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése, mely lehetőséget ad a maradványérték utólagos módosítására? Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén hivatkozik arra, hogy az Szt. 53. §-át kell alkalmazni. Ez esetben viszont csak az 53. § (4) bekezdése esetén lehetne módosítani a maradványértéket terven felüli écs elszámolása után, de a nélkül viszont nem lehetséges?

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Van egy ingatlan, aminek 3/24 részére tulajdonosként hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcím be van jegyezve az önkormányzat részére. Most meg akarja venni egy vállalkozó az ingatlant. Mi a teendő, ha ez a tétel nincs nyilvántartva az önkormányzatnál? Hogyan kell eljárni, ha eladásra kerül sor?

Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?