150 talált cikk az immateriális javak kifejezésre

Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzat pályázatot írt ki társasházi kamerarendszerek telepítéséhez. A támogatási szerződés keretében a társasházak (mint támogatott) önrészt fizetnek be az önkormányzat részére, a kivitelezésből fennmaradó összeg pedig vissza nem térítendő támogatásnak minősül, mely a támogatott részére az ingyenes tulajdonba adással teljesül. A kamerarendszer kiépítésére az önkormányzat köt szerződést, melynek díját a támogatott által megfizetett önrész kiegészítésével maga fizeti meg a szerződő partner felé. A támogatott köteles a kiépített rendszer átvételére és annak jogszabály szerinti működtetésére legalább 2 éven át, melyet az önkormányzat részére igazolnia kell. Az ingyenes tulajdonba adásról különmegállapodás nem kerül megkötésre. A társasházak által befizetett önrészt, valamint a ki-vitelezést végző vállalkozónak fizetett összeget hogyan könyveljük, milyen könyvelési tételeket kell alkalmaznunk? A társasházak részére van-e számlakiállítási kötelezettségünk az önrészt illetően?

Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Kérdés: Az önkormányzat felújítást végez az egyik ingatlanán. A jövőbeli épület üzemeltetéséhez szükséges a meglévő ampert bővíteni, amelyhez a villamosenergia-szolgáltató a csatlakozási díjat (hálózatra) és a mérőszekrény díját kiszámlázta az önkormányzat részére. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Kérdés: Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.

Kérdés: Az önkormányzat térítésmentesen átadja egy épület kiviteli terveit saját tulajdonú közhasznú gazdasági társaságának. A térítésmentes átadásról számla készül, a számla nettó részét nem téríti meg a kft. a térítésmentes átadásra való tekintettel, az áfarészt viszont igen az önkormányzat részére (az önkormányzat áthárítja a kft.-re az áfát). Hogyan kell könyvelni a számla nettó összegének kivezetését? A 38/2013. NGM rendelet kitér a térítésmentes átadás áfaelszámolásának könyvelési tételeire, de a nettó érték kivezetését nem taglalja.

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlanját érintően kisajátítási eljárás lefolytatására került sor, a magyar állam javára útépítési célra. A kisajátítási határozatokban foglalt kártalanítási összegekről a kisajátítási törvényben [40. §, 21. § (5) bek.] foglaltaknak megfelelően számla kiállítására került sor, az ingatlan minősítésétől függően adómentesen, illetve építési telkeknél áfa felszámításával. Hogyan történik az ügylet könyvelése? Értékesítésként vagy kártalanításként? Ez utóbbi esetben az ingatlanok állományában történt változást (csökkenést) hogyan könyveljük?