141 cikk rendezése:
21. cikk / 141 Kisajátítási eljárás
Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlanját érintően kisajátítási eljárás lefolytatására került sor, a magyar állam javára útépítési célra. A kisajátítási határozatokban foglalt kártalanítási összegekről a kisajátítási törvényben [40. §, 21. § (5) bek.] foglaltaknak megfelelően számla kiállítására került sor, az ingatlan minősítésétől függően adómentesen, illetve építési telkeknél áfa felszámításával. Hogyan történik az ügylet könyvelése? Értékesítésként vagy kártalanításként? Ez utóbbi esetben az ingatlanok állományában történt változást (csökkenést) hogyan könyveljük?
22. cikk / 141 Egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotások
Kérdés: Egy önkormányzat átveheti-e egy egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotásokat (festmények, képek, kiállítási tárgyak) befejezetlen beruházásként úgy, hogy azt térítésmentesen átadja az irányítása alá tartozó költségvetési szervének, egy művelődési háznak? Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy ily módon a művelődési ház tulajdonába kerüljenek a tárgyak? Hogyan történik az átadás-átvétel számviteli elszámolása? Milyen értéken kell ezeket az analitikában, illetve a könyvelésben nyilvántartásba venni?
23. cikk / 141 Önkormányzati tulajdonú iskolaépület felújítása
Kérdés: Önkormányzatunk és a tankerület egy megállapodás keretében, közösen felújítást hajtott végre a tankerületnek vagyonkezelésbe adott, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen összesen 16 millió forint értékben. Az önkormányzatra eső 8 millió forint beruházási költséget a tankerület kiszámlázta részünkre, amelyet a 1521133-as főkönyvi számra könyveltünk. Ezt a befejezetlen beruházást közvetlenül kell átadnunk a tankerületnek a 8-as költségszámlával szemben, vagy 12-es számlaosztályban aktiválnunk kell, majd a 0-s (vagyonkezelésbe átadott eszközök) kartonra ráaktiválni?
24. cikk / 141 Szoftvermodul nyilvántartásba vétele
Kérdés: Államháztartási költségvetési szerv meglévő ügyviteli rendszere új modullal fog bővülni, mely a vállalkozási szerződésben "modulbevezetésként" szerepel. Milyen rovaton javasolják elszámolni?
25. cikk / 141 Lebontott ingatlan kivezetése
Kérdés: 122 millió forintért vásárolt önkormányzatunk egy épületet, melyet az idei évben elbontottunk. A bontás miatt a tárgyi eszközökből ki kell vezetni az épületet. Terven felüli ÉCS elszámolása után az eszköz állományi számláját állítjuk szembe az ÉCS-számlával annak érdekében, hogy a könyvből eltűnjön?
26. cikk / 141 Pénzbeli adomány áfája
Kérdés: Nyári szezonban egy költségvetési szerv által üzemeltetett üdülőterületen a gyermekek hasznos szabadidő-eltöltéséhez az üzemeltető intézmény ingyenes gyermekfoglalkozásokat, gyermekrendezvényeket szervez azzal, hogy a felmerülő költségekhez önkéntes pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat elfogad. Milyen szabályai vannak a felajánlott adományok elfogadásának, dokumentálásának? Van-e áfavonzata a befizetett pénzbeli adománynak?
27. cikk / 141 Immateriális javak
Kérdés: Hogyan könyvelünk abban az esetben, ha a településrendezési terv módosítása több részszámlával kerül kiegyenlítésre? Immateriális javaknak folyamatban lévő 15-ös számlája létezik?
28. cikk / 141 Épületbontási költségek elszámolása
Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
29. cikk / 141 Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz
Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
30. cikk / 141 Visszapótlási követelés
Kérdés: Az önkormányzat vagyonkezelésbe ad ingatlant és gépeket saját tulajdonú társaságának. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha nála a vagyonkezelésbe adás időpontjában kimutatott tárgyi eszközök nettó értéke (ami a társaságban a vagyonkezelésbe vett eszköz induló bruttó értéke) került könyvelésre visszapótlási követelésként T 3655 – K 412 tétellel? Visszapótlási követelést milyen esetben engedhet el az önkormányzat? A visszapótlási követelés csökkenése csak abban az esetben csökken, ha a társaság visszaadja a vagyonkezelt eszközt? A társaságnál kimutatott vagyonkezelt eszközök éves értékcsökkenése hogyan kerül könyvelésre a társaságnál, ha ennek összegében tartalékot is kell képezni? Adott évben az értékcsökkenésnek megfelelő összegű ráfordítás, beruházás összegével a tartalék is csökken? Melyek a gazdasági események kontírozási tételei?
