282 talált cikk az ingatlan-bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában több erdőterület (művelési ág: erdő) van. A képviselő-testület szeretne fakitermelést végezni a területeken, majd a kitermelt fát értékesíteni kívánja. Az önkormányzat alanyi adómentes. Az önkormányzatnak milyen kötelezettségei lesznek a kitermeléssel, az értékesítéssel és az adózással kapcsolatban?

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?

Kérdés: Önkormányzatunk az üzlethelyiségek bérbeadására áfakötelezettséget választott. Egyik bérlőnk a koronavírus miatt kénytelen volt bezárni az üzletét, ezért bérletidíj-mérséklést kért. A testület engedélyezte, hogy három hónapig a bérleti díj felét fizesse. Hogyan kell ezt számlázni, és az áfabevallásban szerepeltetni?

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A 421/2015. Korm. rendeletben foglaltak alapján a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezéséről a közút kezelője – jelen esetben az önkormányzat –, a kormányrendelet 1. melléklete szerinti díjszabásnak megfelelően, az elhelyezési díjról a kezdőnaptól követő 5 napon belül számlát állít ki az eszköz elhelyezésére jogosult részére. A leírtakkal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kormányrendelet 1. mellékletének b) pontja szerint kiszámlázott díj az áfa szempontjából bérleti díjnak, közterület-foglalási díjnak vagy más egyéb bevételnek minősül-e?

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
– rendszerhasználati díjakat,
– kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből – mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás – levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?