295 talált cikk az ingatlan-bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?

Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadási szerződést kötött egy céggel 2017-ben. A szerződés szerint havonta kellett volna számlázni a bérleti díjat a cég felé. Idén, 2021-ben derült ki, hogy adminisztrációs hiba miatt számlázás nem történt. Utólag kiszámlázhatja az önkormányzat a 2017 és 2020 között elmaradt havi bérleti díjakat? A szerződés a mai napig érvényes.

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján – álláspontunk szerint – nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)

Kérdés: Az önkormányzat áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítjuk meg. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az ingatlan tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására nem mentesül az adó alól. Az önkormányzatot adólevonási jog megilleti-e ebben az esetben, vagy csak akkor, ha ingatlan--bérbeadás tekintetében bejelentkezik az áfakörbe?

Kérdés: Önkormányzatunk új utcát alakít ki a településen. A telkeket közművesítve értékesíti. A víz- és szennyvízrendszert az önkormányzat építi ki. A telektulajdonosoknak közművesítési hozzájárulást kell fizetni, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az elkészült közműrendszert használatba adás után üzemeltetésre átadja a vízműnek, amely bérleti díjat fizet. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat levonásba helyezheti-e a víz-, szenny-víz-közműépítés áfáját (hiszen a közművesítési hozzájárulással bevétele származik a tevékenységből)? Levonásba helyezhető-e minden esetben – ha nincs közművesítésihozzájárulás-fizetési kötelezettség – a közműberuházás áfája, mivel a későbbiekben áfás bérletidíj-bevétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy kistelepülésen, és az alábbiakat tapasztaltam. Az önkormányzat önkormányzati rendelet alapján közterület-használatot számláz (Ft/négyzetméter tarifával), alap + áfa kerül a számlára. Másik esetben földbérleti díjat (szántóföldi terület) számláznak áfa nélkül. Melyik a helyes számlázás?

Kérdés: A közterület-foglalási díj után kell-e áfát felszámítani?