394 talált állásfoglalás az ingatlanok kifejezésre

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési okokból több darab 5-10 éve vásárolt ingatlanát is értékesíti. Az ingatlanok egy része az elmúlt évben átalakításon esett át, melynek eredményeként az ingatlanok átminősítésre kerültek. A korábban szállodaként üzemeltetett ingatlant irodává, valamint a korábban az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként bejegyzett ingatlant szintén irodává alakíttattuk át. Az Áfa-tv. 86. §-a j) pontjának első rendeltetésszerű használatbavételre vonatkozó szabálya vonatkozik-e az említett átalakításokra, és ez hogyan befolyásolja (befolyásolja-e egyáltalán) az ingatlaneladások kapcsán az áfafizetési kötelezettségünket?

Kérdés: Önkormányzatok esetében gyakran előfordul, hogy különböző ingatlanokat értékesítenek. Tudomásunk szerint az, hogy egy beépített ingatlan áfamentesen vagy áfakötelesen értékesíthető-e, attól függ, hogy az ingatlan használatbavétele kapcsán kiadott hatósági engedély jogerőre emelkedése óta 2 év eltelt-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan merült fel kérdésként, hogy mely hatósági engedélyek tekinthetők a 2 év szempontjából relevánsnak. Ilyennek tekinthető-e az ideiglenes használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély? Hogyan változott a szabályozás e tekintetben 2012 óta?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: A vagyonkataszter nyilvántartásakor hogyan történik a vagyonelemek szerepeltetése?

Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfaki­adást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piac­csarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.