337 cikk rendezése:
301. cikk / 337 Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga
Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
302. cikk / 337 Tetőtéri lakások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk új lakóingatlanokat szeretne építeni a tulajdonában lévő többemeletes lakóház padlásterében, majd azokat értékesíteni. A lakások értékesítésekor kell-e áfát fizetni? Felmerült, hogy esetleg a tetőteret értékesítjük, és a lakásokat nem mi építjük meg. Milyen áfát kell ebben az esetben fizetni?
303. cikk / 337 Kerekítési eltérés mértéke az ingatlananalitika és az ingatlankataszteri nyilvántartás között
Kérdés: Milyen nagyságrendű kerekítési eltérés fogadható el az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli analitika egyeztetésekor?
304. cikk / 337 Terembérbeadás
Kérdés: A művelődési ház és az iskolaépület egyes termeinek bérbeadásánál a következő SZJ-számot használjuk: 70201. Kérdésem, hogy a terembérbeadás tevékenységtől függetlenül milyen áfakulccsal adózik?
305. cikk / 337 Evaalany ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk egy, az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként bejegyzett ingatlant vett bérbe evaadóalanytól. Számlázhatja-e a bérbeadást az általános szabályok szerint 20 százalékos adókulccsal, vagy csak tárgyi adómentesen adhatja bérbe az ingatlant?
306. cikk / 337 Ingatlan bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk egy frissen létrehozott épületben több, lakásként szolgáló ingatlant közös gépkocsitárolóval (mélygarázs) bérel. A hatóság a végleges használatbavételi engedélyt már kiadta ezen ingatlanok tekintetében, de az ingatlan-nyilvántartásban lakásként még nem kerültek bejegyzésre, jóllehet a bejegyeztetésre irányuló hatósági eljárás már megkezdődött. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy vajon helyesen jár el a bérbeadó akkor, amikor tárgyi adómentesen számlázza részünkre az ingatlan és a hozzá tartozó gépkocsitároló bérbeadását?
307. cikk / 337 Kártérítés áfája
Kérdés: Önkormányzatunk egy ingatlanát az elmúlt hónapban lopásból származó komoly kár érte. Az ingatlan védelmét biztosító cég – a szerződésben meghatározottak szerint – kártérítés megfizetésére kötelezett. Kell-e nekünk a kártérítés miatt áfás számlát kibocsátani?
308. cikk / 337 Ingatlan vásárlásához kapcsolódó levonási és visszaigénylési jog
Kérdés: Intézményünk ingatlant vásárolt, de a vételárat még nem fizette meg. Kérdésünk, hogy mikortól lehet az áfát levonni és visszaigényelni?
309. cikk / 337 Víziközmű bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
310. cikk / 337 Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása
Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
