784 talált állásfoglalás a járulék kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik külső bizottsági tagja bruttó 90.000 Ft összegű tiszteletdíjban részesül havonta, mellyel szemben nyilatkozatban kérte a 10%-os költséghányad figyelembevételét az adóelőleg-alap megállapításánál. A járulékalapot képező jövedelme így 81.000 Ft havonta. Ez nem éri el a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott járulékalapot képező jövedelem összegét (a minimálbér 30%-át). A hölgy 2025. júniusban szült. Ebben az esetben jogosult-e a CSED igénybevételére, vagy célszerű inkább lemondania a tiszteletdíjról?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. kereskedelmi szálláshelyeket üzemeltet. A szálláshelyet a kft. kiadja 30 napon túl dolgozói szálláshelynek (idegen munkások), illetve albérlőnek. Megítélésünk szerint ezek a kiadások adómentes ingatlanbérletek. Ezekben az esetekben feltétlen szükséges, hogy a rezsiköltség térítése külön legyen kezelve (feltüntetve), vagy megfelelő-e, ha szerződésben szabályozva a rezsiköltséget tartalmazza a bérleti díj (hasonlóan a kereskedelmi szálláshelyhez)?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásunkat a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1155/2025. Korm. határozat értelmezésével kapcsolatosan. A többlettámogatást 5 vagy 6 hónapra kell szétosztani 2025. II. félévében?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja kötbért kapott egy ingatlanvásárlás során. Vett egy lakást, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az eladó (egy kft.) nem hagyja el a szerződésben meghatározott időpontig a lakást, akkor az alkalmazottunk részére kötbért fizet, mindaddig, amíg át nem adja a lakást. A magánszemély vevő és a kft. eladó adózási szempontból független feleknek minősülnek, és közöttük az ingatlanvásárláson kívül egyéb jogviszony nem áll fenn. Az ezen jogcímen fizetett kötbér adómentes? Ha nem, akkor milyen jogcímen adóköteles?

Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?

Kérdés: Közművelődési kötelező feladatok ellátására több kistelepülés együttműködési megállapodást kötött. A felmerült költségeket (bér, járulék, utazás) a lakosság arányában viselik. Kell számlát kibocsátani a „gesztor” önkormányzatnak (milyen áfatartalommal), vagy átadott pénzeszközként kezelhető?

Kérdés: Egyik beszállítónktól vasanyagot vásároltunk (VTSZ: 7306), mely termék az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdése j) pontjának és a 6/B. számú mellékletének értelmében fordított adózás alá eső termék. A beszállítónk a terméket le is szállította a telephelyünkre. A számlán két külön sorban szerepel a termék és a lerakási díj mint szolgáltatás. A partner a terméket és a szolgáltatási díjat is fordított áfás tételként számlázta le részünkre.
Jelen esetben a lerakási díj fordított áfás tételként történő számlázása megfelel-e a jogszabályoknak, vagy pedig ezt 27%-os áfatételként kellett volna számláznia?

Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?