763 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?

Kérdés: Önkormányzatunk, intézményeink évente több alkalommal vásárolnak ajándékutalványt, mely felhasználható étel, ruházat stb. vásárlására. Pontosan hogyan kell kezelnünk a számla beérkezésétől a felhasználásáig a folyamatot? Lehet-e a számlát pl. K48-as rovatra tenni, mert abból a keretből szeretnénk vásárolni? De a tényleges felhasználás nem csak segély jogcímen történik. Meg kell-e osztani a számlán szereplő összeget a két rovat közt? Az utalványok kiosztását saját dolgozóink felé feladjuk a KIRA-ban járulékfizetési kötelezettség miatt „is”, de ezt meg a K1107-es rovaton könyveljük. Valamint az utalványokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség hogyan valósuljon meg?

Kérdés: Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?

Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?

Kérdés: A dolgozó X éves jubileuma alkalmából wellnessutalványt kap (lefoglalta a szállást, és a cég kifizeti). A számla a cég nevére szól. Ebben az esetben bérként vagy reprezentációként adózik a számla értéke?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az Erasmus plus mobilitási pályázaton nyertünk. Az egyéni és utazási támogatást, amit kaptak a résztvevők, a KIRA rendszerben kell-e számfejteni, és ha igen, milyen jogcímkóddal?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati forrásból 25 fő részére 4 nap 3 éjszaka szállás és étkezés 950.000 forint plusz utazási költségre 1.050.000 forint támogatást nyert. A szervezett utazáson hivatali dolgozók és képviselők vesznek részt. Milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?

Kérdés: 1992-ben jogutódlás történt cégünknél. Nemrég lekérdeztük a NAV foglalkoztatotti listáján a dolgozóink adatait, és észrevettük, hogy a 90-es években érkezett, mai napig itt lévő dolgozóink közül néhányan nem szerepelnek benne. Véleményünk szerint akkor elmaradt az átjelentés. Hogyan tudnánk ezt jelenleg helyrehozni, hogy a cégünk foglalkoztatotti listáján szerepeljenek ezek a dolgozók, mert így olyan, mintha nem is dolgoznának nálunk? A 08-as bevallás és minden adatszolgáltatás rendben volt velük ebben a bő 30 évben.