706 talált állásfoglalás a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Férfi polgármesterünk 1955. július 21-én született, és 1994. december 11. óta folyamatosan főfoglalkozású polgármesteri tisztséget tölt be. A 2010. évi önkormányzati választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba kíván menni. Milyen ellátás illeti meg? A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re történő megváltoztatása mivel jár az ő esetében, a megállapításra kerülő ellátása, illetve annak mértéke tekintetében?

Kérdés: Mikor lesz jogosult a Ktv. 49/E. § szerinti jubileumi jutalomra két munkatársunk? I. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. A közszolgálati jogviszony kimutatása alapján 1974. 07. 01-től 1998. 04. 03-ig volt munkaviszonyban egy gyógyszert előállító cégnél (megszűnés módja közös megegyezés), ezt követően munkanélküli volt. 2. 2002. 09. 01. napjától 2008. 10. 30-ig 6 év és 2 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt igazolt középiskolában (megszűnés módja felmentés), míg 2008. 10. 31-től a következő munkaviszony kezdetéig ugyancsak munkanélküli volt. 3. Köztisztviselőként 2009. 02. 16-i hatállyal került kinevezésre a polgármesteri hivatalba, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. II. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. Személyi anyagban található dokumentumok alapján 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig postaigazgatóságnál állt munkaviszonyban, ahonnan áthelyezéssel került át az általános iskolába. 2. 1985. 02. 01. napjától 2005. 11. 30-ig általános iskolában közalkalmazott, ahol munkaviszonya felmentéssel szűnt meg. 3. 2005. 12. 01-től 2006. 08. 31-ig egy alapítványi szakközépiskolában dolgozott, ahol határozott idő lejártát követően munkanélküli lett. 4. 2006. 11. 01-től 2009. 10. 31-ig egy középiskolában közalkalmazott volt. 5. Az előző közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel került 2009. 11. 01. napjától a polgármesteri hivatalba, és jelenleg is megszakítás nélkül itt dolgozik.

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: A pénzügyi iroda egyik dolgozója gazdasági főiskolán gazdálkodási és menedzsment szakon szerzett közgazdászdiplomát. Egyéb pénzügyi végzettsége nincs. Elláthatja-e az ellenjegyzési feladatokat ezzel a képesítéssel?

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül: 1974. 09.-1982. 10. közalkalmazott 1982. 10.-1983. 01. szénbányák 1993. 01.-2006. 06. kft. 2006. 07.- jelenleg is köztisztviselő

Kérdés: Egy munkatársunk – az illető köztisztviselő – ebben az évben 35 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult, amennyiben az 1979-ben született gyermekével GYES-en töltött idő beleszámít az éveibe. Tudni kell, hogy passzív jogú GYES-en volt, nem állt mögötte munkaszerződés. Amennyiben ez az időszak nem számít bele a jubileumi jutalomra jogosító időbe, nyilván ennyivel "kitolódik" a jutalomra való jogosultság. Várjuk szíves szakmai segítségüket!

Kérdés: A 2010. április 6-ai Költségvetési Levelekben 2621. számon megtaláltam a korábban feltett kérdésemre a választ. Igen ám, de a hangsúly nálam az 1992. 09. 01-es dátum, ami 1992. július 1-je utánra esik. Igaz, hogy maga a munkaviszony július 1. előtt keletkezett, de a megszűnés, illetve az áthelyezés 1992. szeptember 1-jén volt. 1978. 05. 31-től 1992. 08. 31. napjáig az MGM gyárában dolgoztam, innen kerültem 1992. 09. 01-én áthelyezéssel egy iskolába, majd egy szociális otthonba, ahol jelenleg is dolgozom. Jubileumi jutalomra mikor leszek (vagy lehettem volna már) jogosult?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok. 2010. augusztus 7-én jogosult leszek az előrehozott öregségi nyugdíjra. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2007 évben kaptam meg. Megillet-e a 35 éves jubileumi jutalom, ha 2011. január 2-án kívánok előrehozott öregségi nyugdíjba menni?

Kérdés: Egy közalkalmazott születési éve 1954. 06. 16. Munkaköre megszűnik 2010. november 31-gyel. Közalkalmazotti jogviszonya 1972. 06. 01-jével kezdődött. A prémiumévek programba 2010. 12. 01-jével lépne be. Mikor lesz jogosult előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjra? Munkaviszonyának kezdő időpontja 1969. 01. 29. A nyugdíj megállapításakor hány százalék lesz a csökkentés mértéke, illetve a 40 év feletti munkaviszonyra megkapja a pluszszázalékot vagy az ebben az esetben nem jár? A heti 12 óra munkavégzéstől eltekinthetnek-e?