1723 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
– 1977. 09. 01.-1981. 07. 31-ig Kossuth Könyvkiadó, megszűnés módja: áthelyezés;
– 1981. 08. 01.-1986. 08. 31-ig Oktatáskutató Intézet (1992. július 1-ét követően Kjt. alá került), megszűnés módja: áthelyezés;
– 1986. 09. 01.-2014. 01. 13-ig Corvinus Egyetem, megszűnés módja: felmentés;
– A jelenlegi munkáltatója az MTA Kutatóintézetnél 2006. 11. 01.-2014. 01. 13-ig további jogviszonnyal foglalkoztatta;
– 2014. 01. 14-től főállásban az MTA Kutatóintézetnél dolgozik.
1. A jelenlegi munkáltatónál a jubileumi jutalomra jogosító időszaka mikortól kezdődik?
2. Ha az előző munkáltató nem fizette ki a 30 éves jubileumi jutalmát, azt a jelenlegi munkáltatónak ki kell fizetni az elévülési időn túl?

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott egyik dolgozója vitatja a jubileumi jutalomra való jogosultságának megállapítását. Kollégánk 1984. 01. 02. és 1992. 09. 11. között a Faipari Kutató Intézetnél dolgozott. A cég információink szerint 1990. 04. 24. és 1995. 06. 15. időszakban korlátolt felelősségű társaságként működött. Közalkalmazotti igazolás erről az időszakról nem áll rendelkezésünkre, így a munkakönyvi bejegyzés alapján kell elbírálni a jogosultságot. Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást nyújtani részünkre, hogy a fenti jogviszony beszámít-e a jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába.

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?

Kérdés: Szociális intézménynél a közalkalmazottat tévesen sorolták be, és olyan idő is beszámításra került, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé. A visszasorolás mellett a közalkalmazott bére nem fog változni, míg utol nem éri a módosított besorolással, de mi a teendő a szociális ágazati összevont pótlék esetében, amit a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszony határoz meg?

Kérdés: Az intézmény szállásdíjat kíván fizetni a táborozóknak és utazási költséget a részt vevő előadóknak, azonban az előadók nem kérnek előadói díjat. Milyen jogcímen fizethető ki a szállásdíj a táborozóknak és az utazási költség az előadóknak? Kell-e esetleg valamilyen szerződést írni az előadókkal?

Kérdés: Egy munkavállalónk jogviszonyának megszüntetését kérte. Az időarányosan járó cafeteriakereténél többet igényelt, amit meg is kapott. Így vissza kell fizetnie a túligényelt részt. A kérdésem az lenne, hogy a nettó vagy a bruttó keretét kell visszakövetelnünk tőle?

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő – tartósan, több mint 1 éve – helyettesítőként lát el osztályvezetői feladatokat, jár-e neki a 11 nap vezetői pótszabadság?