1728 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményénél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónk 2009. június 6-án született Simon nevű gyermeke után fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte, valamint ez idő alatt 2011. március 15-én megszületett Dóra nevű második gyermeke is (GYES-időtartam). Hogyan számoljuk ki, hogy hány nap szabadság illeti meg a dolgozót összesen, mivel a szabadság letelte után munkába kíván állni?

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?

Kérdés: A 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői végzettség főiskolai diplomával szakvizsgának minősül "G" besorolással. Kérdésünk, hogy milyen hatállyal és kikre vonatkozik a szabályozás? Minden közalkalmazottra, aki főkönyvelői munkakörben dolgozik? Egészségügyi és szociális GESZ-nél dolgozó közalkalmazottakról van szó.

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogviszonyok beszámításával kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési szerv vagyunk, a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény. Dolgozónk kérdéses munkaviszonyai és közalkalmazotti jogviszonyai a következők:
Felszerelést Gyártó Ktsz. 1970. 11. 19.-1971. 05. 08. munkaviszony;
HÁÉ Vállalat 1971. 05. 17.-1982. 08. 15. munkaviszony, áthelyezés;
Ipari szakmunkásképző intézet 1982. 08. 16.-1998. 11. 29. közalkalmazotti jogviszony, közös megegyezés;
Kft. 1998. 12. 01.-2000. 12. 06. munkaviszony;
Kft. 2001. 03. 05.-2001. 05. 18. munkaviszony;
Javítóintézet 2001. 05. 21.-2012. 05. 12. közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás.
Álláspontunk szerint az érintett nyugdíjba vonulásakor 27 év jubileumi jogosultsági idővel rendelkezik, ugyanis az áthelyezések "szakadatlan" láncolata a két kft.-nél megszakadt, így csak a szakmunkásképző intézetnél eltöltött időt tudtuk figyelembe venni. Hogyan állapítjuk meg helyesen a jubileumi jutalom idejét?

Kérdés: Jelenleg karbantartóként napi 8 órában foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejét a tervek szerint a közeljövőben napi 4 órára kívánjuk csökkenteni, jelenlegi munkaideje ugyanis nincs kihasználva. Kell-e ehhez a közalkalmazott bele­egyezése, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha az új átsorolását nem írja alá? Ekkor milyen módon szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közös megegyezés nem jön létre, illetve a közalkalmazott nem mond le a jogviszonyáról? Felmentés esetén ugyanis 8 hónap felmentési idő, továbbá ugyancsak 8 hónap végkielégítés illetné meg a közalkalmazottat, erre viszont pénzügyi lehetőségünk nincs. Milyen megoldást tudnak javasolni?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Az egyetem megbízásából végzett kutatásban részt vevő, irányító kutatódoktor eljárásának díja adóköteles juttatásnak minősül-e? (Reprezentációs bevételét az egyetem túllépte.)

Kérdés: 1979. 11. 01.-1989. 03. 05. között dadaként dolgoztam óvodában, 1998. 04. 01.-2002. 03. 17. között polgármesteri hivatalban takarítóként. Majd újra visszamentem a polgármesteri hivatalba dolgozni 2005. 01. 01-jétől, és jelenleg is ott dolgozom takarítóként. Jár-e nekem a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Egyik dolgozónknak 2008. február 15-én megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Kiderült, hogy foglalkoztatása alatt tévedésből nem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmát. Utólag, 2011. november 2-án kelt levelében kérheti-e a pótlólagos kifizetést? Ebben az esetben is a 3 éves elévülési idővel kell számolni?