1393 talált állásfoglalás a juttatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk európai uniós forrásból finanszírozott pályázati projektek megvalósításával foglalkozik. A projektekben többek között szakmai tanulmányutak és konferenciák szervezése is szerepel, melyek szervezését alvállalkozó igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A konferenciák, tanulmányutak költségei között rendezvényszervezés, terembérlet, étel-, italellátás, utazás és szállásköltség szerepelhet.
1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor nála ez után nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
2. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor társaságunknál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.27. pontja alapján nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
3. Ha a rendezvényszervező cég a számláján nem tünteti fel az ellátás (étel, ital) értékét, hanem egy összegben rendezvényszervezésként számlázza a konferencia költségét társaságunknak, akkor felmerül-e nála a bejövő étel-, italszámlák értéke után szja- és ehofizetési kötelezettség, vagy mivel ezek forrása közvetetten európai uniós forrás, rá is vonatkoztatható az Szja-tv 1. számú mellékletének 4.27. pontja, ezért nála is fennáll az adómentesség?

Kérdés: 1. Az önkormányzat intézménye – mely 2016. december 31-éig ellátta az általános iskola működtetési feladatait is – 2017. január 1-jétől megállapodást kötött a KLIK-kel a fűtési, karbantartási feladatok ellátására. A feladatellátásról szóló megállapodást a képviselő-testület is jóváhagyta. A megállapodás szerint az intézmény foglalkoztatja a munkavállalót, fizeti a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket (munkabér és annak terhei, illetve egyéb foglalkoztatással kapcsolatos költségek), amelyet arányosan megosztja az intézmény és a KLIK egymás között úgy, hogy mindkét fél a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő költségek rá eső részét viseli (a fűtő és a karbantartó nemcsak az iskolának dolgozik, hanem a munkaidejük másik részét az intézmény által üzemeltetett egyéb helyeken látják el, pl. óvoda, orvosi rendelő stb.). Ez annyit jelent, hogy a karbantartó munkaidejéből napi két órára, a fűtő munkaidejéből (október 15-től április 15-ig) napi 6 órára jutó munkabért és közterheket a KLIK havonta megtéríti. Az intézmény költségvetésében kiadási előirányzatként megtervezésre került a dolgozók teljes munkaidejének bér- és egyéb költsége, valamint bevételi előirányzatként a KLIK-által megtérített arányos összeg bevétele is. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi juttatásokat és egyéb munkáltatót terhelő kiadásokat, illetve a KLIK által havonta megállapodás alapján elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközt, amely a rá eső arányos rész? A?"közös" foglalkoztatást az áfa szempontjából úgy minősítettük, hogy nem tartozik bele az adó alapjába, tehát nem számlázzuk, nem számítunk fel áfát, figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre. Helyes az áfamegítélésünk?
2. A fűtési és karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan dologi kiadások is felmerülnek az intézménynél (fűtőanyag, karbantartási anyag stb.). Ezek beszerzésével kapcsolatos részletes szabályokat szintén a megállapodás tartalmazza (pl. beszerzésre vonatkozó keretösszegek, KLIK részéről engedélyezési, jóváhagyási eljárások stb.). Az intézmény kifizeti a számlákat, és tovább-számlázza a KLIK részére. A beszerzés során felszámított áfát az intézmény levonja, a továbbszámlázáskor pedig felszámítja. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadásokat és bevételeket? Helyes-e az áfamegítélésünk?
3. Az önkormányzat "saját" költségvetésén belül ez bizonyos keretet biztosít arra, hogy az általános iskolások uszodabelépőjéhez, egyes tanulmányi versenyek díjaihoz stb. hozzájáruljon. Az elszámolás úgy történik, hogy vásárlási előleget biztosít az önkormányzat az iskola megbízott dolgozójának, amelyből fedezik a kiadásokat. Az önkormányzat nevére szóló számla alapján számolnak el az előleggel. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadást?

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?

Kérdés: Önkormányzati alrendszer hóközibér--könyvelésénél egy gazdasági szervezet a hóközi kifizetéseket időbeli elhatárolásba könyveli, majd a következő hónapban visszakönyveli. Helyes-e ez a könyvelési módszer, mivel az időbeli elhatárolás a 38/2013. NGM rendelet VIII. fejezetében csak a december havi kifizetéseket említi?

Kérdés: A munkáltatónak (cafeteriaszabályzat alapján) van-e lehetősége bizonyos esetekben, például ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, vagy nem megfelelően végzi munkáját, a munkavállalókat meghatározott időre, 1-2-3 hónapra kizárnia a cafeteria-rendszer kereteiből, olyan módon, hogy szankcióként nem fizet az adott hónapokra a vétséget elkövető munkavállalói részére cafeteriajuttatást? (Természetesen a többi munkavállaló megkapja a cafeteriaszabályzat alapján járó juttatásait.) Amennyiben a munkáltatónak van erre lehetősége, milyen el-járási folyamatra, dokumentációra van szüksége az egyedi döntésének jogszerű érvényesítésére?

Kérdés: Iskolánk számítógép-vásárlásra kapott támogatást egy vállalkozástól év végén. A vásárlás azonban meghiúsult, így az összeget a következő évben visszafizettük. A kérdésem az, hogy jó-e a B65 – K512 könyvelési pár használata?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató a foglalkoztatottjai részére utazási költségtérítés címén a munkáltató nevére szóló számla ellenében a bérlet 100%-át téríti meg, akkor van-e lehetősége, és ha van, milyen esetekben a bérlet megvásárlását tanúsító számlán szereplő áfa összegének visszaigénylésére?

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.

Kérdés: Munkáltató által fizetett telefonszámla esetén, ha szabályzattal rendelkezik a munkáltató a vezetékes és mobiltelefonok használatáról, van-e más, magasabb szintű rendelet vagy törvény a dolgozók által fizetendő költségekről?

Kérdés: Ha egy belső ellenőrzés keretében feltárásra kerül, hogy a közalkalmazott nem jogosult pl. garantált bérminimumra (konyhalány), csak minimálbérre, de a munkáltató már évek óta a garantált bérminimumot folyósította eddig részére -?jogtalanul (hibásan a "B" osztályba sorolta "A" helyett) –, akkor a munkáltató csökkentheti a bérét, és a továbbiakban csak minimálbért folyósít, vagy munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként a hibája miatti különbözetet továbbra is folyósítania kell? Összességében a dolgozó bére csökkenhet? Találtunk egy alkotmánybírósági döntést, mely a meg nem szerzett munkabérrel foglalkozik, hogy van-e arra vonatkozóan szerzett joga az érintettnek. A döntés szerint ilyen szerzett jog nem keletkezik a még meg nem szerzett munkabérre. Érvényes lehet ez a döntés a téves besorolás esetére is?