1379 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk nem tud melegétkezést biztosítani a dolgozóinak. Ezért a dolgozók kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványt kapnak. Ebben az évben lehetőségünk van rá, ezért az adómentes értékhatárnál nagyobb értékű utalványt adnánk a dolgozóknak. Azonban a juttatást nem azonos értékben kapná meg minden dolgozó. Kérdésünk, hogy az adómentes értékhatárt meghaladó juttatás elszámolható-e úgy, hogy a juttatás után az önkormányzat fizesse meg az adót?

Kérdés: Adható-e adómentesen csekély értékű ajándék a munkavállaló részére élelmiszer-vásárlási utalványként akkor, ha a természetbeni étkezési juttatás teljes, adómentes összegét kimeríti?

Kérdés: Tiltja-e az államháztartás működésére vonatkozó jogszabály köztisztviselő hozzátartozója részére ajándékutalvány kifizetését?

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?

Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.

Kérdés: A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítéssel kapcsolatban történhet-e úgy a szabályozás, hogy azt adómentes juttatásként (üdülési csekk, ajándékutalvány stb.) adja ki a munkáltató?

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?

Kérdés: A 2005. évi CXVIII. tv. 34., 36. és 38. §-ai szabályozták az egyhavi különjuttatás és a 13. havi illetmények kifizetését. Tudomásom szerint, ebben a jogszabályban nem lett rendezve azok 13. havi részarányos illetményének kifizetése, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya 2005. január 1-jén fennállt és 2005. év közben szűnt meg. Kérem konkrét válaszukat, hogy fizethető-e erre az időszakra 13. havi részarányos illetmény annak, aki augusztus 31-éig volt alkalmazva?

Kérdés: Az iskola bezárása miatt elbocsátottak. A felmentési időm vége 2008. 02. 27. Visszamenőleg 2007. decemberben elmehetek-e nyugdíjba, és érinti-e az én jogos végkielégítésemet, amit kaphatok? Van-e olyan lehetőség, hogy minden járandóságot (végkielégítés, felmentési pénz) megkapjak, és mégis 2007. december 31-én nyugdíjba vonulhassak?

Kérdés: Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?