86 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési intézmény) bírósági határozat alapján kártalanítást köteles kifizetni magánszemély részére földterület (rét) kisajátítása és a hozzá kapcsolódó zöldkár (széna) címen. A zöldkárt a magánszemély mint őstermelő, a bírósági határozatot követően, leszámlázta intézményünk részére. A kisajátítással érintett földterület szerzése (a jogszabálynak megfelelően) a bírósági határozatban előírt összegben (a bekerülési érték alapjaként) ingatlanberuházásként kerül intézményünknél könyvelésre. Kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó zöldkár (amelyre őstermelői, áfát is tartalmazó számla érkezett) része-e a földterület bekerülési értékének, vagy egyéb dologi költségként könyvelendő?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a tevékenységünkhöz szükséges gépkocsik egy részét hosszú távú bérleti szerződés alapján használjuk. A társaság, amelytől béreljük a gépkocsikat, ún. flottakezelési szolgáltatást nyújt. A csere-autó-ügyintézés, hozom-viszem szolgáltatás mellett a társaság saját szervizzel rendelkezik, és a szervizt is beépíti szolgáltatásába, emellett pedig biztosítási (KGFB, casco) ügyintézést is vállal. A flottakezelési szolgáltatáscsomag egységes díjazás alá esik, azaz egy előre kiszámítható díjat fizetünk a társaság részére. A társaság és intézményünk között fennálló szerződéses konstrukcióban a társaság az adott járműre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt. A biztosítási díjak a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezik, a casco biztosítás önrésze pedig az esetek döntő többségében (azaz a biztosító által nem térített összeg) 10 százaléka, de minimum 50?000 forint. A szerződés szerint a casco biztosítás alapján térítendő kár önrészét minden esetben intézményünk fizeti. Az önrész áfarendszerbeli megítélésével kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bérleti és flottakezelési szolgáltatás mint főszolgáltatás adóalapjába beépül, vagy mivel az intézményünk által előidézett biztosítási esemény következtében a társaság tulajdonában kár keletkezett, s a kárral kapcsolatban a társaság a biztosító felé az önrész megfizetésére kötelezett, amely kárösszeget átterhel intézményünkre, azaz arra, akinek a tevékenysége miatt elszenvedte a kárt, ebből következően tekinthető-e az önrész áthárítása kártérítésnek, amely az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint nem minősül ellenértéknek?

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?

Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).