Önrész áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a tevékenységünkhöz szükséges gépkocsik egy részét hosszú távú bérleti szerződés alapján használjuk. A társaság, amelytől béreljük a gépkocsikat, ún. flottakezelési szolgáltatást nyújt. A csere-autó-ügyintézés, hozom-viszem szolgáltatás mellett a társaság saját szervizzel rendelkezik, és a szervizt is beépíti szolgáltatásába, emellett pedig biztosítási (KGFB, casco) ügyintézést is vállal. A flottakezelési szolgáltatáscsomag egységes díjazás alá esik, azaz egy előre kiszámítható díjat fizetünk a társaság részére. A társaság és intézményünk között fennálló szerződéses konstrukcióban a társaság az adott járműre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt. A biztosítási díjak a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezik, a casco biztosítás önrésze pedig az esetek döntő többségében (azaz a biztosító által nem térített összeg) 10 százaléka, de minimum 50?000 forint. A szerződés szerint a casco biztosítás alapján térítendő kár önrészét minden esetben intézményünk fizeti. Az önrész áfarendszerbeli megítélésével kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bérleti és flottakezelési szolgáltatás mint főszolgáltatás adóalapjába beépül, vagy mivel az intézményünk által előidézett biztosítási esemény következtében a társaság tulajdonában kár keletkezett, s a kárral kapcsolatban a társaság a biztosító felé az önrész megfizetésére kötelezett, amely kárösszeget átterhel intézményünkre, azaz arra, akinek a tevékenysége miatt elszenvedte a kárt, ebből következően tekinthető-e az önrész áthárítása kártérítésnek, amely az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint nem minősül ellenértéknek?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy jogellenes-e a károkozás a bérlő részéről – az önrész intézményük általi megtérítése nem tekinthető kártérítésnek. Emellett véleményünk szerint az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja – amely rögzíti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Jegyző munkáltatója, munkaügyi per indítása jegyző által

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,c) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,e) a kinevezés egyoldalú módosításával,f) a fizetési felszólítással,g) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Leltárhiány érvényesítése és bizonylatolása

Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...leltárhiány munkavállalóval történő megtéríttetése a kártérítési kötelezettség körébe tartozik. A?közalkalmazott tehát kártérítést fizet a munkáltató részére, ami az Áfa-tv. alapján nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, ezért arról számlát sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Leltárhiány megtérítése

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...leltárhiány megtérítése esetén a munkavállaló kártérítést fizet a munkáltató részére, melyről számlát nem lehet kiállítani, tekintettel arra, hogy a kártérítés nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A kártérítés – annak összegétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jót-állás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés, behajtási költségátalány), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Rovatrend II.

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).
Részlet a válaszából: […] ...kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés, behajtási költségátalány), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nem szerződésszerű teljesítés kapcsán felmerült költségek átterhelése

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá vizsgálni kell az ellenérték fogalmát abból a szempontból, hogy a társaság által megtérített összeg tekinthető-e kártérítésnek.Az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Önök által is idézett jogszabályhely alapján a kérdéses esetben a követelésről történő lemondásra nincsen mód, törvény nem ad erre felhatalmazást. Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
1
3
4
5
9