818 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?

Kérdés: Kérdésem a dolgozók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozik. Ha a dolgozó lakóhelye pl. Pátyon van, és a munkahelye a II. kerületben Budapesten, akkor én mint munkáltató hogyan vagyok köteles téríteni a dolgozónak a bejárást? 1. Csak Budapest közigazgatási határig, vagy adott esetben a Széna térig, mert a távolsági busznak ott a végállomása, és a dolgozó ott száll le, mert ez van a legközelebb a munkahelyéhez? 2. A dolgozónak két részletben kell kérni a havi bérletet, egyik részben a közigazgatási határig, második részben pedig a közigazgatási határtól? 3. Ha kifizetem neki a teljes távolságra, adott esetben Páty-Budapest II. ker., Széna tér távolságra, akkor a közigazgatási határtól le kell adóznom 25% személyi jövedelemadóval, mintha helyi közlekedés lenne?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 134-es számában megjelent 2706-os kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva szeretném megkérdezni, hogy az ilyen jellegű kiadásokat (pl. falunapon nyújtott vendéglátás) milyen "5-ös" kiadási számlára kell könyvelni?

Kérdés: Intézményünk saját konyhát üzemeltet. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóknak a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt "megossza" az alábbiak szerint: munkahelyi étkeztetés igénybevétele esetén 9000 Ft természetbeni juttatás, illetve 9000 Ft értékű melegétel-utalvány. Tehát van-e mód arra, hogy kedvezményes (25%) adókulccsal a munkavállalóknak havonta a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt a fentiek szerint juttassa?

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?

Kérdés: Közalkalmazott óvónőnknek 2011. január 31-én 37 év 2 hó közalkalmazotti jogviszonya lesz. 2011. február 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 31-én szűnik meg. Jogosult-e és mikor a 40 évi közalkalmazotti jogviszony esetén járó 5 havi illetménynek megfelelő jubileumi jutalomra?

Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?

Kérdés: A készpénzes bizonylatokon (pl. számla) a rövidített utalványrendeletnek pontosan milyen adattartalommal kell rendelkeznie? Amennyiben lehetséges, kérem, küldjenek erre vonatkozó mintát a pecsét elkészítéséhez.

Kérdés: Az Ámr. 78. §-a szerint a kiadási pénztárbizonylat utalványozása történhet-e az érvényesített okmányra rávezetett (rövidített utalvány) rendelkezéssel? Hogyan utalványozhatók az átutalásos számlák, külön írásbeli rendelkezéssel vagy az érvényesített okmányra rávezetéssel is?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.