Pályázaton nyert ösztöndíj adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységből származójövedelemnek minősül, akkor az adóelőleg alapja a kifizetett összegnek agyermek (törvényes képviselője) nyilatkozatában szereplő költségek levonásaután megmaradó része. A nyilatkozatban ekkor a teljes kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az önállóan és részben önállóan gazdálkodóköltségvetési szervek beszámolójára vonatkozik. A kérdés feltevésénél azintézménytípusok keverednek, és a jelenlegi Áht-vhr.-től eltérőmegfogalmazásokat is alkalmaz.A pontos jogszabályi megfogalmazások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Reprezentáció adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a tartalmazza az egyes természetbenijuttatásokra vonatkozó adózási szabályokat. E szerint a reprezentáció természetbeni juttatásnak számít,amely után az azt nyújtó kifizetőnek kell 54 százalékos személyi jövedelemadótfizetnie.A 69. § (10) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Beállási díj áfája

Kérdés: A társasház közös képviselője a ház udvarába parkoló tulajdonosoktól és külsősöktől beállási díjat szed. Költségvetési szervünk úgyszintén használja a társasház udvarát. Nem értjük, hogy a beállási díjról szóló számlán miért van áfa, ha a lakók áfa nélkül kapják a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...– minősül adóalanynak. Azadóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársakközössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolhatja. A kijelöltképviselő (általában a társasház közös képviselője) tehát a társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Társasház közös használatban lévő helyiségének értékesítése

Kérdés: Társasház a közös használatában, közös tulajdonban lévő helyiséget értékesített egy külső vállalkozásnak. Kell-e a társasháznak áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...– minősül adóalanynak. Azadóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársakközössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolhatja. A kijelöltképviselő (általában a társasház közös képviselője) tehát a társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról való lemondás elszámolása

Kérdés: Ha az önkormányzati képviselők úgy döntenek, hogy a költségvetési rendeletben elfogadott bruttó összegű tiszteletdíjukat év közben nem veszik fel, hanem előirányzat-átcsoportosítással dologi kiadásokra ajánlják fel (pl. az önkormányzat részére hangosító berendezést vásárolnak 200 E Ft-ért), akkor is csak a nettó összeget lehet elszámolni a gazdasági tartalomnak megfelelően? Hiszen ebben az esetben nincs külső szervezet – pl. alapítvány –, akinek tovább kell utalni az összeget? Itt az önkormányzati költségvetésen belül történik a felajánlás. Könyvelésben mi a helyes eljárás? A képviselőnek ezt az összeget be kell-e vallania az év végi adóelszámolásában?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottak szerint át kell csoportosítani a személyijuttatásokról a dologi kiadásokra vagy beruházási kiadásokra. A képviselőknek,mivel a tiszteletdíjukat nem számfejtették a részükre, nem kell az évesadóbevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Víziközmű bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése szerint nem minősülnekadóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így a helyiönkormányzatok a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyanvagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósági adómegállapítás eljárásába isbekapcsolódhat a munkáltató. Tekintettel arra, hogy ez az Art. módosításáhozbenyújtott képviselői indítvány alapján történt, december elején még valóbannem tudhattunk a változtatásokról, illetve arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Vezető jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Önkormányzat testülete által határozatlan időre kinevezett magasabb vezető beosztású – intézményvezető – közalkalmazott vagyok. 57. életévemet 2007. december 28-án töltöm be, előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatói jogot gyakorló polgármestertől szeretném kérni, hogy közös megegyezéssel a jogviszonyomat szüntessük meg úgy, hogy 2007. december 29-étől visszaszámolva a 8 hónapos felmentésemet 2007 májusától engedélyezze, és így a jogviszonyom 2007. december 29-ével megszűnne. Kérdésem, hogy a fentiek alapján közös megegyezéssel lehetséges-e a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, és a felmentés kezdő időpontját meg lehet-e határozni 2007 májusában, a Kjt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az a tevékenysége, amelyben aközalkalmazottat foglalkoztatták;b) az Országgyűlés, a kormány, a miniszter vagy azönkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése – különösen afeladatok változásából adódó átszervezés vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Prémiumévek program

Kérdés: A Prémiumévek programba 2006. december 31-éig be tud-e lépni az a dolgozó, aki 1951 szeptemberében született? A 25 éves, közszférában eltöltött ideje úgy jön össze, hogy 22 év közalkalmazotti terület és 3 év egyéb terület, ahonnan áthelyezéssel került a közalkalmazotti területre, ahol a munkaviszonya azóta is folyamatos. 2006. december 31-ével megszűnik az a terület, ahol a közalkalmazottat foglalkoztatták. A program igénybevétele esetén megilleti-e a 13. havi juttatás? Tudjuk, hogy juttatása a közalkalmazotti bérének 70 százaléka, viszont nem tudjuk azt, hogy milyen levonások terhelik.
Részlet a válaszából: […] ...az a tevékenysége, amelyben aközalkalmazottat foglalkoztatták, illetve az Országgyűlés, a kormány, aminiszter vagy önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntésekövetkeztében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.
1
36
37
38
44