150 talált állásfoglalás a kérelem kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános és alapfokú művészeti iskolának kell-e működési engedély, vagy csak a nem önkormányzati fenntartásúaknak szükséges? Ha igen, akkor kinek, kitől és mikor kell (kellett volna) ezt kérnie, és mely jogszabály alapján? OKÉV-ellenőrzéssel kapcsolatosan olvastam, hogy az alapító okirat és a telephelyenkénti működési engedély a vizsgálat kiindulópontja.

Kérdés: Társaságunk megalakulásakor a cégbejegyzést intéző ügyvéd a cégbírósághoz bejelentette a társaság képviselőjének nevét. Az Art. rendelkezései szerint azokat az adatokat, amelyeket a cégbírósághoz bejelentenek, már nem kell az adóhatósághoz is bejelenteni, mégis az adóhivatali változásbejelentő lapon szerepel a képviselő bejelentése is. Lehet, hogy ez csak a megalakuláskor igaz, és később már az adóhivatalhoz is bejelentést kell tenni?

Kérdés: A közalkalmazott 39 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik jubileumi jutalom szempontjából. 2008. júliusban nyugdíjba kíván menni. Nyugdíjazásához közös megegyezéssel kéri a jogviszonyának a megszüntetését. Jár-e a számára 40 éves jubileumi jutalom? (Az év folyamán nem éri el a 40 évet.) Ha lemondással szüntetné meg a jogviszonyát nyugdíjazás miatt, akkor jogosult lenne rá? A felmentést a munkáltató részéről nem kötelező megadni akkor sem, ha kéri a dolgozó nyugdíjazás címén írásban? Ezzel a szándék az, hogy a dolgozó ne részesüljön semmilyen juttatásban?

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó köztisztviselő 38 év szolgálati idővel rendelkezik, az idei év novemberében eléri azt az életkort, 57 évet, amikor kérelmezheti a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele céljából. Mielőtt elindítja az ügyet, szeretne tájékozódni, milyen járandóságok, juttatások illetik meg a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén (részesülhet-e végkielégítésben, megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat). Az intézménynél közalkalmazottak is dolgoznak. Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén azonos juttatások illetik-e meg a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket?

Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?

Kérdés: Már másodszor fordult elő, hogy könyvelőnk a bevallás benyújtását megelőzően kórházba került, így késve tudtuk elküldeni az esedékes bevallást. Kérhetjük-e ilyenkor az adóhatóságtól a bevallási határidő meghosszabbítását, nem szeretnénk ugyanis mulasztási bírságot kapni a késés miatt?

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?

Kérdés: Kölcsön igénylése során a pénzintézet a benyújtott bevallásaink másolatait is kéri. Sajnos nem elegendő, ha lemásoljuk a korábban papíralapon benyújtott beadványokat, az APEH által hitelesített bevallásokat kérnek. Köteles-e az adóhatóság a másolatok kiadására?

Kérdés: Önkormányzatként vissza szeretnénk igényelni a ránk áthárított áfát. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdésében megfogalmazott megfizetettség szabályt? Megfizetettnek minősül-e az ellenérték, ha azt váltóval fizetik meg?