839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.

Kérdés: Településünk néhai lakója a mi településünkön hunyt el. A szolgáltató az önkormányzatunk nevére állította ki a temetés költségeiről szóló számlát. A hatósági iroda határozatban rendelkezett az elhunyt közköltségen történő eltemetéséről és az érintett számla kifizetéséről. Ebben az esetben mi tekinthető alapbizonylatnak, a határozatot vagy a számlát kell könyvelni? A határozatot a K48-as rovatra könyvelnénk, a számlát pedig a K337-es rovatra. Kérjük a közköltségen történő eltemetés mint gazdasági esemény helyes könyvelését és bizonylatainak a meghatározását!

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő oktatási intézményünk bronz domborművet csináltatott egy képzőművésszel megbízási szerződés alapján. Ekho szerint adózik, tehát az intézmény mint kifizető vonja le és fizetjük be a járulékot helyette a NAV-hoz. Szocho nem keletkezik. A dombormű képzőművészeti alkotás lesz, tehát az 1-es számlaosztályban meg kell jelenjen. Viszont, mivel nem számlás, hanem megbízási díjat kellett részére számfejteni, ezért a bérfeladásban a személyi juttatások között megjelenik mint megbízási díj. Hogyan kell helyesen könyvelni? Először a személyi juttatások között kell lekönyvelni (55/471), majd vegyes naplón a személyi juttatással szemben vezetni át a beruházások közé (16/55)?

Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?

Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében fejlesztési célú támogatást kapott az önkormányzat tulajdonát képező buszmegállók felújításának, új szeméttároló edényzet készítésének anyagköltségére. A felújítást, illetve az új eszköz gyártását a közfoglalkoztatottak végzik. A munkaügyi központtal egyeztetve a támogatás elszámolásakor üzembe helyezési okmányt és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartó kartont szükséges benyújtani, a támogatással megegyező összegben. Az eszköz-előállítás önköltségének része a közfoglalkoztatottak személyi juttatása is, ezt viszont a munkaügyi központ nem kezeli, kizárólag az anyagköltséget kéri aktiválni. A gazdasági esemény helyes könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.

Kérdés: Önkormányzatnak szerződése van orvosokkal arról, hogy az épületet díjmentesen használják, de a közüzemi számlákat továbbszámlázzuk. Ilyen esetben a közüzemi díjak bruttó összegét mentesen számlázzuk tovább? A közüzemi számlák továbbszámlázása is a fentiekben leírtak szerint történik, ha bérleti díjat fizetnek az épület/terem használata után?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a társaság az egyik tiszteletdíjas (igazgatósági tag, fb-tag) képviselőjét külföldi tanulmányútra küldje? Elszámolhatjuk-e az általa kifizetett költségekről hozott bizonylatokat, kifizethetjük-e részére? Ha igen, milyen adóvonzata van?