839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben a céges mobiltelefonokat magáncélra is használják. A hivatali és magánbeszélgetéseket nem lehet elkülöníteni. A havi telefonköltségekhez 6000 Ft-tal hozzájárulunk. Az e feletti részt a dolgozó megtéríti. A telefonszámlák 20 százalékát tekintjük adóalapnak, melyet csökkentünk a dolgozó befizetésével, és ez után fizetjük meg a személyi jövedelemadót. Ebben az esetben a havi 6000 Ft hozzájárulás természetbeni hozzájárulásnak számít-e, s ezután befizetési kötelezettség fennáll-e?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulásnak mozgókönyvtári feladatellátásra a 2007. évi költségvetési törvény alapján szolgáltatói szerződést kell kötni egy nyilvános vagy megyei könyvtárral. A megkötött szolgáltatói szerződés alapján végzett könyvtári szolgáltatást dologi kiadásként (áfát felszámító számla ellenében), vagy támogatásértékű pénzátadásként kell-e kezelni?

Kérdés: Ellentmondásosnak tartjuk, hogy a költségvetési szerv év végén a mérlegben az immateriális javak között befejezetlen beruházást nem mutathat ki (PM Tájékoztató 2006). Önkormányzatunknál integrált rendszer bevezetése van folyamatban (a fejlesztés kb. 2 év), melynek nagy részét vagyoni értékű jogként fogjuk majd aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor. Mi a teendő év végén az olyan vagyoni értékű jogok pénzforgalmi kiadásaival, amelyeket a költségvetési szerv ténylegesen nem vett még használatba, azaz nem aktiválhatók?

Kérdés: Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.

Kérdés: A 2006. évben építettem fel a családi házamat. 2007-ben eladtam egy lakást, amelyből jövedelmem származott. E jövedelmemből levonhatom-e a családi házra fordított kiadásokat úgy, hogy a jövedelem után ne kelljen adót fizetnem?

Kérdés: Önkormányzatunk (mint ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás során szerződést biztosító mellékkötelezettségként ajánlati biztosíték nyújtását kötötte ki. Ezt a szerződésszerű teljesítést követően vissza kell fizetni a vállalkozónak. A visszafizetésig hol kell ezt nyilvántartani, milyen főkönyvi számlára számoljuk el a beérkezett ajánlati biztosítékot?

Kérdés: Önkormányzatunk mint intézményfenntartó 2005. évben az informatikai normatíva keretében megrendelte a Taninform 2005. szoftver Gyémánt 1 programot [3/2005. (III. 1.) OM rendelet szerint akkreditált ügyviteli és iskolai adminisztrációs szoftver]. A szerződés szerint intézményeink a fizetett díj ellenében 1 éves használati jogot szereztek (2006. évre vonatkozóan). A főkönyvi nyilvántartásainkban ezt 2005. évben az 1-es számlaosztály vagyoni értékű jogok közé aktiváltuk, majd térítés nélkül átadtuk intézményeinknek. 2006. évben egy új szerződés keretében, újabb díjfizetés mellett biztosították a program újabb 1 éves használatát (2007. évre). Hogyan kell szerepeltetni az újabb – 2007. évre használati jogot biztosító – fizetett díjat a főkönyvi nyilvántartásokban?