3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?

Kérdés: Intézményünkben dolgozó óvónőnek főiskolai végzettsége és vezetőképző végzettsége van. Ez alapján a Pedagógus I. besorolás, "39-41 év fizetési fokozat" illette meg. Minősítése alapján 2015. január 1-jével a Mesterpedagógus besorolásra jogosult, a "39-41 év fizetési fokozatba" kellene átsorolni. Melyik illetménytáblát kell az ő esetében figyelembe venni? Pontosabban mennyi lesz most az ő illetménye?

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?

Kérdés: A képviselők benyújtottak egy megbízást, mely szerint a bruttó tiszteletdíjuk 2%-át kérik átutalni egy bankszámlaszámra. Köteles a hivatal teljesíteni? Ha nem, milyen jogszabály alapján, ugyanis ez költséget jelent az önkormányzatnak?

Kérdés: A polgármester, a választott tisztségviselők és a képviselő-testület személyi jellegű ráfordításait, annak járulékait az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal költségvetésében kell-e kimutatni? A jogszabályok alapján nem találtunk rá útmutatást.

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?

Kérdés: Költségvetési szervnél keletkezett 2014. évi pénzmaradványunk, ennek könyvelése hogyan történik? A 2014-es adatbázisban kell-e könyvelni, vagy csak majd 2015-ös adatbázisban a B813. Maradvány igénybevétel rovaton az előirányzat-módosítást, a kötelezettségvállalást és a teljesítést?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 202. számában megjelent 3801. számú válasz elbizonytalanított, ezért szeretném megkérdezni, hogy mikor lesz jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra az a köztisztviselő, akinek a munkaviszonya 1990. augusztus 6-án kezdődött egy halgazdaságban, és munkaviszonya áthelyezéssel szűnt meg 1991. június 30-ával, mert 1991. július 1-jétől a városi tanácsnál létesített munkaviszonyt? Jelenleg is a hivatal köztisztviselője.

Kérdés: A költségvetési számvitelben melyik rovaton kell elszámolni a kórházak orvosianyag-beszerzéseit? A 4/2013. Korm. rendelet 15. melléklete szerint a K311 és a K312 rovatokon az alábbi kiadásokat kell elszámolni:
"K311. Szakmai anyagok beszerzése
Ezen a rovaton kell elszámolni
a) a gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, tápszerek, vér- és vérkészítmények, a gyógyászati diagnosztikai segédanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
b) a gyógyszeralapanyagként használt vegyszerek, valamint a szakmai – termelési, oktatási, kutatási – felhasználású vegyszerek beszerzése után fizetett vételárat;
c) a tevékenységét segítő és a napi, rendszeres tájékoztatást szolgáló, papíralapú eszközök – így különösen könyvek, közlönyök, jogi információk, napilapok, folyóiratok – beszerzése, előfizetése után fizetett vételárat;
d) a 12. § (7) bekezdése szerinti egyéb készletek vételárát, és
e) az olyan informatikai eszközök, elektronikus könyvek, egyéb információhordozók beszerzése után fizetett vételárat, amelyek a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják.
K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése
Ezen a rovaton kell elszámolni
a) az élelmiszerek, élelmezési nyersanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
b) az irodai papír és a nyomtatványok beszerzése után fizetett vételárat, továbbá minden, irodai célt szolgáló anyag – így különösen irattartó, tűzőgép, irodai kapcsok, naptár, ceruza, toll, radír, ragasztó, lyukasztó – beszerzése után fizetett vételárat;
c) a nyomtatási, sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok – így különösen festék, festékpatron – beszerzése után fizetett vételárat;
d) a tüzelőanyagok, folyékony és gáznemű energiahordozók, járművekhez hajtó- és kenőanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
e) a fogvatartottak, ellátottak ruházata, valamint a ruházati költségtérítésnél nem szerepeltethető munka- és védőruha beszerzése után fizetett vételárat, és
f) mindazon anyagok beszerzése után fizetett vétel­árat, amelyek nem számolhatók el szakmai anyag beszerzéseként."
Az intézetünk által beszerzett orvosi anyagok (injekciós tűtől kezdve a nagy értékű szívsebészeti anyagokig) vételárát melyik rovaton kell elszámolni?
Értelmezésünk szerint, a kormányrendeletben a K311 a)-e) és a K312 a)-e) pontok alatt felsoroltak egyikébe sem férnek bele ezek az anyagok, tehát csak a K312 f) pontjába lehet besorolni azokat. Helyes az értelmezésünk?

Kérdés: Egyházi intézmény vagyunk. Évekkel ezelőtt áttértünk a kettős könyvvitelre. Az adófolyószámlák akkori egyenlege a főkönyvi számlákra nem került felvezetésre. Tehát a könyvelés és a folyószámlák egyenlege mindig eltér. Milyen könyvelési tétellel lehetne ezt javítani?