3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati hivatal bérelszámolása és finanszírozási összesítő sorainak könyvelése a tárgyhavi bérfelhasználás miatt?

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményeink részére megkértük az adószámokat, ahogy az államháztartási törvény előírta. A Gondozási Központnak áfamentességet jelöltünk be kizárólag közérdekű, egyéb speciális jellegére tekintettel. Időközben felmerült, hogy az orvosoknak a közüzemi díjat a Gondozási Központnak kell majd továbbszámlázniuk. Az egészségház társasházként üzemel, amelyben a rendelők az orvosok tulajdonai, a labor, fiziko-, védőnői helyiségek önkormányzati tulajdon. (Bérleti díj nincs.) A mérőórák közösek. A közüzemi számlák – szerződésmódosítás után – ezután a Gondozási Központ nevére fognak jönni, s nem tudjuk, hogy számlázhatjuk tovább, ha alanyi mentes adószámunk van. Vagy ha ezzel a mentes adószámmal nem tudjuk leszámlázni, változásbejelentést kell tenni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?

Kérdés: ÖMG intézmény vagyunk (GESZ), saját adószámmal, költségvetéssel. Hozzánk rendeltek 10 ÖM intézményt, önálló adószámmal és költségvetéssel. Mit javasolnak 2012-re? Kell-e hatos számlaosztályt nyitni? Ha igen, milyen mélységben? Az intézményeknél az irodai adminisztráció, az igazgató és helyettese, valamint a GESZ-iroda költségei melyik hatos számlaosztályon szerepeljenek? Nem szeretném túlbonyolítani, ezért csak a legszükségesebb bontások kellenének. Mit takar a 63 és a 64 főkönyvi számlacsoport?

Kérdés: Az új Áht. és Ávr. megszüntette a kiadási előirányzatok terhére történő kifizetés utalványának pénzügyi ellenjegyzési kötelezettségét. A költségvetési szerv által a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzát­utalás alapján befolyó, valamint hatósági határozat alapján beszedésre kerülő bevételt nem kell utalványozni. Ezekben az esetekben a bevételek beszedésének alapjául szolgáló bizonylatokat külön kell érvényesíteni?

Kérdés: A régi és az új áfatörvény alapján is áfakötelezettség kapcsolódik a támogatáshoz, ha a támogatás összege valamely konkrét szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés ellenértékét képezi. Ehhez kapcsolódóan kérdésünk, hogy ilyen esetben a támogatás összegét kell-e az adó alapjaként meghatározni, és erre kell felszámítani a hatályos áfakulcs figyelembevételével az adótartalmat, vagy a támogatás összegét bruttó összegként kell figyelembe venni, és ezen összegből kell visszaszámolni az áfatartalmat? (Például 25%-os adókulcs figyelembevételével, 1 000 000 Ft támogatás folyósítása esetén az adó alapja 1 000 000 Ft, az adótartalom 250 000 Ft; vagy az adó alapja 800 000 Ft, az adótartalom 200 000 Ft?)

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?