Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.
Részlet a válaszából: […] ...váltak esedékessé. Ilyen esetekben a kamat mértékére, annak esedékességétől 2004. december 31-éig a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 129. §-ában – 2004. évre meghatározott (évi 11%) – kamatmérték az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Befejezetlen beruházás selejtezése

Kérdés: Önkormányzatunknál előfordul az az eset, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások bizonyos okok miatt nem valósulnak meg. Természetesen vannak a projekteket előkészítő költségek (hatástanulmány, tervdokumentáció stb.), amelyeket befejezetlen beruházásként tartunk nyilván az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban. Hivatkozva a 2011. 04. 05-én megjelent, 2870. számú "Befejezetlen beruházás selejtezése" című cikkükre, az a kérdésem, ha az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmazza a befejezetlen beruházás kivezetésének eljárásrendjét, akkor véleményük szerint kell-e közgyűlési engedély arra, hogy a befejezetlen beruházást a könyveinkből kivezessük? Vagy elég a jegyzői engedély (szakosztály feljegyzése alapján) a kivezetéshez?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati tulajdonjog gyakorlására aképviselő-testület rendelkezik hatáskörrel. A vagyonrendeletben aképviselő-testület többek között a tulajdonnal való rendelkezés módjáról,feltételeiről, a tulajdonosi jogok képviseletének és gyakorlásának rendjéről,az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati lakások bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos bevételeken belül a bérleti és lízingdíj-bevételek között kerülmegtervezésre és elszámolásra az a bevétel, amely a költségvetési szervtulajdonában, kezelésében, használatában lévő ingatlan, befejezetlen beruházástárgya, vagy más vagyontárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Köteles példányok átadása

Kérdés: A 2008. 01. 01-től hatályos Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése alapján az OSZK-nak megküldendő [60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet] köteles példányok átadása is termékértékesítésnek minősül, amiről a kiadónak számlát kell kiállítani, és meg kell fizetni utána az áfát. Hogyan kell könyvelni költségvetési szerv esetében az ingyenes átadást és a megfizetett áfát?
Részlet a válaszából: […] A köteles példányok átadását térítésmentes átadásként kellkönyvelni, a következők szerint: T 41231, 41331 K 59832 T 59832 K 25 Az általános forgalmi adót, az ingyenesen átadott termékután fizetendő adó alapját az Áfa-tv. 68. §-a szabályozza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: – Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? – Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatásnak minősül, amely nem kötelezően adandó juttatás, hanemegy lehetőség. A munkáltató, azaz jelen esetben a költségvetési szerv aköltségvetési rendeletében rendelkezik arról, hogy a munkavállalóinak juttat-eés milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Gyerektartásdíj megelőlegezése

Kérdés: Hová kell könyvelni a gyermektartásdíj megelőlegezésének kiadásait és bevételeit?
Részlet a válaszából: […] ...gyermektartásdíj megelőlegezését a költségvetési szerv nemépíti be a költségvetésébe, előirányzatot nem tervez rá, mivel azt idegenpénzeszközként kell kezelnie. A gyermektartásdíj megelőlegezése megérkezésekora 48816. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Szakfeladat meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről van szó, amely vagy jogszabály, vagy azirányító szerv által kötelezően ellátandó feladat, akkor ezt a tevékenységét aköltségvetési szerv alaptevékenységként végzi, amelyről az alapító okiratban isrendelkezik. A jogszabályi előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Készpénzes számla

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.
Részlet a válaszából: […] ...stb.) használatbavétel előtt aborítólap belső oldalán hitelesíteni kell.Minden pénztári bizonylatot (annak összes példányát) aköltségvetési szerv nevével ellátott fejbélyegzővel kell ellátni.A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Negatív pénzmaradvány elszámolása

Kérdés: Önkormányzat év végi likvid hitelállománya miatt a könyvviteli mérlegben negatív pénzmaradványt mutat ki. Hogyan kell elszámolni a negatív pénzmaradványt? A képviselő-testület határozata szerint a fedezete likvid hitel.
Részlet a válaszából: […] ...hitelterre a célra nem lehet igénybe venni, mivel 2009. évtől sem a likvid hitelfelvételét, sem a visszafizetését nem lehet elszámolni sem költségvetésibevételként, sem költségvetési kiadásként.A negatív pénzmaradvány 2011. év nyitás után rendelő tételeia következők:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás nyújtása, ellenőrzése

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: – a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, – a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatásaként. Szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem minősülintézményfinanszírozásnak. Az önkormányzat költségvetési rendeletében afeladatok ellátása mindkét módon történhet. Mivel 100%-os tulajdonú a nonprofitkft., ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
219
220
221
374