Polgármesteri költségátalány megállapítása

Kérdés: A polgármestert a Pttv. 3. § (2) bekezdése szerinti illetmény és a Ktv. 48. §-a szerinti nyelvpótlék, továbbá a 18. § (2) bekezdése szerinti költségátalány illeti meg. A költségátalány kiszámolásakor beleszámítjuk-e a nyelvpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...nyelvpótlék illetménypótlék, mely a teljes illetményheztartozó elem, míg a költségátalány a polgármesteri tisztség ellátásávalösszefüggő költségek megtérítésére szolgál. A kettő teljesen külön válikegymástól. A Pttv. 18. § (2)–(3) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri költségátalány bevételével szemben alkalmazható költséglevonás

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem önálló tevékenység bevételének minősüla nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel szerzettköltségtérítés, így a polgármesteri költségátalány is.Az Szja-tv. 24. § (2) bekezdés és a 25. § (1) bekezdésszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalványok bevételezése

Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?
Részlet a válaszából: […] ...központi konyha önállóan működő költségvetési szervkéntműködik, tehát nem rendelkezik gazdasági szervezettel az Ámr. előírása alapján.Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, azirányító szerv köteles egy vagy több, az irányítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...értéke beszerzéskor – az államháztartás szervezete döntésétőlfüggően – dologi kiadásként egy összegben elszámolhatók. A költségvetési évvégéig használatba nem vett kis értékű szellemi terméket aktiválni kell, és akönyvviteli mérlegben be kell mutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Önköltségszámítás szabályozása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz is. Mivel az igazgató ésa gazdasági vezető az önkormányzattól kapja támogatásként a bérét, tervezettstátuszon szerepelnek a költségvetésben, és az önkormányzati intézmény alapítóokiratának megfelelő tevékenységekhez kapcsolódóan kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Jegyző kötelezettségvállalása

Kérdés: Az Ámr. 27. § (9) bekezdése alapján a jegyző jogosult a törvény vagy kormányrendelet alapján a döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai és a választásokra felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra. Ennek a rendelkezésnek meg kell-e jelennie az önkormányzat költségvetésében, azaz el kell-e különíteni ezeket az előirányzatokat (pl. kóbor eb befogásának költsége stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettségvállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet a költségvetésiszerv, a helyi önkormányzat, a helyi, illetve az országos kisebbségiönkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Körjegyzőség

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
Részlet a válaszából: […] ...amely nem más, mint egy önkormányzati hivatal. A hatályosjogszabályok szerint az önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodóköltségvetési szerv.Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatokgazdálkodási feladatait, a körjegyzőségnek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat – generálkivitelezés (fő- és melléktevékenység adózásbeli elkülönítése)

Kérdés: Önkormányzat megbízásából generálkivitelezés valósul meg. A generálkivitelezés – többek között – magában foglalja az önkormányzati épületegyüttesek külső homlokzati felújításait, belsőépítészeti átalakításait, valamint a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatásokat. A kivitelezés jellege szerint a belsőépítészeti átalakítások és a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatások nem számítanak építésiengedély-köteles beruházásnak. A kivitelezés során az eltérő szolgáltatások adójogi szempontból hogyan minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...ésmegvalósulásának következményeként valamely másik tevékenység szokásosanelőfordul, azt kiegészíti, a melléktevékenység költségei az Áfa-tv. 70. § (1)bekezdés b) pontja alapján osztják a főtevékenység adójogi sorsát.A kérdésben felvetett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Cégautóadó

Kérdés: Társulásunk vásárolt személygépkocsikat. A személygépkocsikat átadtuk használatra a családsegítő szolgálatnak, amely nem a mi intézményünk, hanem egy önkormányzaté. A személygépkocsi után felmerülő kiadások a családsegítő szolgálatnál kerülnek elszámolásra, a társulás felé nincs elszámolási kötelezettségük a felmerült költségekről. Ilyen esetben kinek kell megfizetnie a cégautóadót, nekünk, mint tulajdonosoknak, vagy annak, aki használja, és kiadást számol el, azaz az önkormányzatnak, illetve az intézményének?
Részlet a válaszából: […] ...atulajdonszerzést, lízingbevételt követő hónap első napján keletkezik.Attól, hogy a személygépkocsik működtetésével felmerülőköltségeket a családsegítő szolgálatnál számolják el, az autókkal kapcsolatbanfelmerülő értékcsökkenés a tulajdonosnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Hazautazással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Pest megyében található községünk általános iskolájában alkalmazásban áll egy pedagógus, aki mindennapi munkába járáshoz bérlettérítést kap, a jogszabályi mértéket, 86%-ot. A tartózkodási helye községünktől 6 km-re van. Az állandó lakhelye viszont Zalaegerszeg, és most igényli, hogy havonta a hazautazásához szükséges összeg 86%-át is térítsük meg, ami 8000 Ft körüli összeg. A bérlet mellett jogosan kéri ezt az összeget is?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet szabályozza a munkavállalók utazásiköltségtérítésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket. Miutánmunkavállalójuk tartózkodási helyéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
225
226
227
374