3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?

Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó két köztisztviselőnk esetén szeretnénk megtudni, hogy jogosultak-e a mérlegképes könyvelői regisztrációra, illetve nyilvántartásba vételre gyakorlatuk és végzettségük alapján, ha igen, milyen szakon? 1. eset: 1997. novemberi Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) által kiadott diploma pénzügyi szakon, vállalkozási szakirányon, valamint több mint 10 éves államháztartási gyakorlat. 2. eset: 1999. júniusi Széchenyi István Főiskola (Győr) által kiadott közgazdászdiploma, gazdálkodási szakon, pénzügy szakirányon, majd kiegészítő egyetemi képzés keretében 2001. júliusban Széchenyi István Főiskola (Győr) által kiadott diploma (okleveles közgazdász) gazdálkodási szakon, pénzügybiztosítás szakirányon, valamint 9 éves államháztartási gyakorlat. További kérdésünk a témával kapcsolatban: Egyik kollégánk jelenleg vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, aki azonban több mint 10 éves államháztartási gyakorlattal rendelkezik, és a kötelező mérlegképes továbbképzéseket is államháztartási szakon végezte idáig. Végzettsége: 1988. Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Zalaegerszeg) ipar szak. Megkaphatja-e az államháztartási szakos regisztrációt? Ha igen, mit kell tennie?

Kérdés: Szakfeladattal kapcsolatos a kérdésem. A központi költségvetési forrásból leigényelt (ápolási, lakásfenntartási, időskorúak járadéka stb.), az önkormányzat által nyújtott segélyeknél, amikor beírom a szakfeladatot, akkor az 1-es végű (alaptevékenység) vagy az 5-ös végű (támogatási típusú szakfeladat) kódot használom?

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?

Kérdés: Oktatási intézmény esetén az új szakfeladatok alkalmazásával kapcsolatban kérdezem, az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet alapján járó támogatásból beszerzett eszközöket, illetve más dologi kiadásokat lehet-e a "890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok" szakfeladatra könyvelni?

Kérdés: Csak az önkormányzat pályázhatott és nyert is az ÚMFT TÁMOP rendszeréhez benyújtott kompetenciaalapú oktatás egyenlő hozzáférés című pályázaton. A megvalósító az önállóan működő és gazdálkodó oktatási intézmény. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek bérköltségei és járulékai az intézmény gazdálkodási körében valósul meg, amit az önkormányzat a pályázat terhére megtérít. Kérdésünk csak a személyi juttatásra vonatkozik, mert minden egyéb projektmegvalósítással összefüggő kiadás az önkormányzat által e célra megnyitott számlájáról valósul meg (eszközök, tankönyvek, továbbképzés stb.), amit fizikai értelemben átadunk az intézménynek, vagy a szolgáltatásvásárlás számlát kifizetjük. A személyi jellegű kiadás – helyettesítés, szakmai vezető megbízási díja – az intézménynél valósul meg, hiszen ők ott vannak a rendszerben. Az önkormányzat kimutatás alapján megtéríti. A pénzeszközátadást hogyan könyveli az önkormányzat és hogyan fogadja az intézmény? Azért kérdezem, mert a gyakorlatban van olyan, aki a bért is az önkormányzatnál számfejti az IMI rendszerben, a pedagógusok itt külsősként jelennek meg. Aztán van olyan pályázó is, aki megtéríti az iskola ebből adódó többletkiadását. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik a helyes.

Kérdés: A 2009. évi negatív pénzmaradvány elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Az új rendelkezés szerint a likvidhitel-állományt be kellett állítani a pénzmaradvány (29. űrlap) 7. sorába negatív előjellel, ezek után a költségvetési pénzmaradvány 28. sor is mínuszos. De valójában van pénzmaradványom EU-s pályázatból (ami a bankszámlán volt év végén), ezt hogyan tudom lekönyvelni és az intézmény rendelkezésére bocsátani előirányzatként is? Mínuszos pénzmaradványt hogyan tudok igénybe venni és felosztani?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő témában: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakörök: mezőőr, védőnő, szociális házi gondozók. A mezőőr járja a település egészét, főként a külterületeket, a védőnők és a házi gondozók pedig rendszeresen látogatják az ellátottakat. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a km-t, amihez egy részletes címlista tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?

Kérdés: 2004-ben szereztem közgazdászdiplomát a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalkozási szakán Sopronban, 5 éves egyetemi képzés után. 2004 óta dolgozom egy körjegyzőség gazdálkodási előadójaként, én végzem a könyvvezetési-beszámolókészítési feladatokat. 2009-ben megpróbáltam mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, de elutasító választ kaptam, arra való hivatkozással, hogy nem tanultam számvitelszervezés tantárgyat. Mindenhol azt olvasom, hogy a felsőfokú pénzügyi végzettség 2012. december 31-ig önmagában elegendő a mérlegképes regisztrációhoz. Akkor hogy is van ez? Az 5 éves egyetemi képzés és 5 év gyakorlat nem elegendő a regisztrációhoz? Illetve van ilyenkor lehetőség különbözeti vizsgára, ugyanis számvitelelemzés-pénzügy szigorlatom és minden egyéb tantárgyból a vizsgáim megvannak? Lehet szervezésből külön vizsgázni?