3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Intézményünknek vannak gépjárművei, és kiküldetési rendelvénnyel saját gépjárművel is utaznak dolgozók, ha szükséges. A fogyasztási normák meghatározhatók gépkocsitípusonként és lökettérfogat szerint is. A fogyasztási normáknak egységesnek kell-e lenniük – intézményi gépjármű, saját gépjármű –, vagy különböző gépjárműveknél különbözőképpen is meghatározhatók?

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?

Kérdés: Az önkormányzatunk által épített kerékpárút egy része tévesen más tulajdonában lévő telken megy át. A bíróság megállapította a tévedést, önkormányzatunkat kötelezte perköltség, illetve a kerékpárúti ingatlanon való megszüntetéséig havonta fix összegben megállapított használati díj fizetésére. A kerékpárút tervek szerint áthelyezésre kerül, a kifizetett költségek (perköltség, használati díj) az új bekerülési értékének részét képezik-e vagy sem? Ha nem, hogyan kellene könyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi elbírálás útján támogatást nyújt magánszemélyeknek, jellemzően művészeknek különböző önálló programjuk megvalósításához. A támogatás minden esetben csak egy része a program teljes összegének. A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben bruttó módon kerül rögzítésre a támogatás összege, mellyel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig, a magánszemély nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolnia. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, vagy a támogatás összegét nem a szerződés szerint használja fel, azt a magánszemély köteles teljes összegben az önkormányzatnak visszafizetni. Az ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget a magánszemélynél?

Kérdés: Az önkormányzat a lakossági szilárd hulladék elszállítását külső vállalkozóval kötött vállalkozói szerződés alapján biztosítja a községben. A képviselő-testület e szolgáltatás díjához – melyet a lakosok közvetlenül a szolgáltatónak teljesítenek – kedvezményt szeretne nyújtani idős lakosainak, tekintettel arra, hogy az idősebb generáció tagjai kevesebb elszállítandó hulladékot (szemetet) termelnek. Az önkormányzat hogyan, milyen formában nyújthatna úgy "kedvezményt", hogy az a kedvezményt igénybe vevőnél ne keletkeztessen adóköteles bevételt?

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatást, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. Kérdésem, hogy a jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében az általunk megadott paraméterek figyelembevételével felvonó létesítését rendeltük meg irodaépületünkbe. A szolgáltató arra vállalkozott, hogy a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át minden szükséges feladatot elvégez. Ennek megfelelően az engedélyezési és telepítési terveket is elkészíti, legyártja a felvonókat és a tornyokat, beszabályozza a berendezéseket, elintézi a műszaki hatósági átadás során felmerülő feladatokat, lebonyolítja az engedélyezési eljárást. A 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felvonók létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A létesítést követően használatbavételi engedélyre van szükség. Vita támadt mindezen tények ellenére, hogy fordított adózás alá tartozik-e ez az ügylet, melynek eldöntésében kérem segítségüket.