3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, és az áfa alanya. Alapító okirata szerint az alaptevékenységébe tartozó feladata: 92321-5 múzeumi tevékenység (adóköteles tevékenység). Alaptevékenységként ellátja a beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások bonyolítását, melyhez alvállalkozók tevékenységét veszi igénybe a kézi és gépi földmunka ellátásához. Az alvállalkozók a kiállított számlákban, hivatkozva a módosított új Áfa-tv. 142. §-ára, a fordított adózás szabályait alkalmazzák, azaz nettó értéket számláznak, az adó bevallását és megfizetését intézményünkre hárítva. 1. Helyesen járnak-e el az alvállalkozók ilyen esetben, amikor a vevő (intézményünk) csak szerződés szerinti szolgáltatást végez az ingatlan tulajdonosának (egyéb köze az adott ingatlanhoz nincsen)? 2. A múzeum által az adott ingatlanon végzett szolgáltatás (a megelőző feltárás) milyen megítélés alá esik a fordított adózás szempontjából?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális bérlakásait felújítja, az ingatlanok bérbeadására az adókötelezettséget választotta. Kérdésünk, hogy a felújítás költségeinek áfaterhét levonhatja-e?

Kérdés: A reprezentációnak minősülő szállásdíjról kiállított számlában a szálloda idegenforgalmi adót is felszámít. A reprezentációnak része-e ilyen esetben a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi adó, azaz 56223-ra (reprezentáció) könyvelem, vagy az 57223-ra (különféle adók)?

Kérdés: Önkormányzatunknál azon települési képviselő, aki a képviselői tiszteletdíjat nem veszi igénybe, annak éves összege felett községi célok megvalósításának támogatására minden év október 31. napjáig írásban rendelkezik. Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik-e?

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?

Kérdés: 1955. május 19-én születettek beléphetnek-e a prémiumévek programba? Valóban meghosszabbították a programot 2009-ig?

Kérdés: A középiskolák, általános iskolák szakmai munkájának támogatása miatt kérjük szíves állásfoglalásukat: a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend 136. §-a szerint az utalványozás csak az érvényesített okmányra rávezetett rendelkezésben (rövidített utalvány formájában), vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány, utalványrendelet) lehet? A kormányrendelet az utalványozás egyéb, más formáját nem említi meg, mentesítést a rövidített utalványozás, valamint az utalványon (utalványrendeleten) történő utalványozási forma alkalmazása alól nem ad. Az idézett jogszabály az utalványozás tartalmi követelményeit mindkét, jogszabály által "felkínált" esetre megadja. Megengedett-e a melléklet, B. 308-103/V. r. sz. számú kiadási pénztárbizonylaton történő utalványozás? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: Önkormányzatunk rövid távon rendelkezésre álló bankszámlapénzét számlán történő lekötéssel hasznosítja. Így történt ez december utolsó napjaiban is. A lekötés lejárata december 30-a volt. Bankunk a felszabadult betétállományt csak január 1-jei könyveléssel, január 1-jei kivonaton jelenítette meg, de december 30-i értéknappal. Milyen nappal könyveljük le a betét felszabadítását, illetve a pénzmaradvány elszámolásakor figyelembe vehetjük-e záró pénzkészletnél, illetve a mérlegben hol szerepeltessük ezt az összeget?

Kérdés: Az Ámr. 136. § (6) bekezdése értelmében: "Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését." Mit jelent az, hogy külön utalványozni? A számlán azért fel kell tüntetni az utalványozó aláírását? A paragrafus nem említi az utalványozás ellenjegyzést, akkor mindenképpen szükséges ellenjegyezni, és azt a számlán kell feltüntetni? Hogyan valósítható meg a gyakorlatban ez a lehetőség?

Kérdés: Az Ámr. 134. § (3) bekezdése értelmében: "Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni." Ez jelentheti azt, hogy 50 ezer Ft alatti kifizetésnél elegendő szóbeli kötelezettségvállalás, ha úgy szabályozzuk? A kötelezettségvállalás nyilvántartásban ezeket a "kis összegeket" hogy lehet szerepeltetni? Tételenként külön sorszám alatt, vagy valamilyen összesített formában?