Találati lista:
2681. cikk / 3734 Önkormányzati bérlakások közös költsége
Kérdés: Az önkormányzat nevében bérbe adtunk lakásokat egy társasházban. Kérdésünk az lenne, hogy a közös költséget hogyan kell számláznunk a lakóknak?
2682. cikk / 3734 Tárgyi eszköz aktiválása
Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?
2683. cikk / 3734 Közalkalmazotti jubileumi jutalom számítása
Kérdés: Iskolánk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Egyik munkavállalónk munkahelyei a következőképpen alakultak: Munkaviszony kezdete-vége Munkáltató Megszűnés módja 1972. 11. 09.-1975. 02. 15. Bp. ker. tanács áthelyezés 1975. 02. 16.-1983. 05. 31. Fővárosi Tanács áthelyezés 1983. 06. 01.-1985. 02. 15. Tanácsi vállalat felmondás 1985. 02.18.-2000. 06. 18. Magyar Nemzeti Bank felmondás 2000. 06. 19.-2004. 10. 24. Ipari kft. felmondás 2005. 09. 15.-2007. 06. 30. Szakközépisk. áthelyezés 2007. 07. 01.- Szakközépisk. Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogy a jubileumi jutalom számításánál mely munkaviszonyokat kell közalkalmazotti (köztisztviselői) jogviszonynak tekinteni!
2684. cikk / 3734 Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés formái – kötelezettség vagy lehetőség
Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?
2685. cikk / 3734 Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre
Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
2686. cikk / 3734 Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?
2687. cikk / 3734 1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési elszámolások
Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?
2688. cikk / 3734 Hivatali személygépkocsi magánhasználata miatt fizetett adó könyvelése
Kérdés: Költségvetési intézménynél hogyan kell könyvelni a hivatali személygépkocsi magánhasználata miatt fizetett (cégautó)adót?
2689. cikk / 3734 Iskolai étkeztetés biztosítása
Kérdés: A napközis gyerekeknek kötelező-e a háromszori étkezés, vagy – a szülő kérésére – engedélyezheti-e az iskola, hogy csak ebédet kérjenek, tízórait, uzsonnát nem?
2690. cikk / 3734 Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
