Találati lista:
1511. cikk / 1626 Telefonköltség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv egyaránt használ vonalas telefonkészüléket, előfizetéses és kártyás mobiltelefonokat. A telefonköltséget milyen feltételek mellett számolhatja el a költségvetési szerv adómentesen? Hívószám-részletezés hiányában minden esetben (vonalas, mobil) meg kell-e fizetni az adót (szja stb.) a teljes telefonköltség után?
1512. cikk / 1626 Követelés fejében átvett tárgyi eszközök
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és bizonylatolni a követelés fejében átvett kis és nagy értékű tárgyi eszközöket?
1513. cikk / 1626 Előirányzatok módosításának szabályai
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, az önkormányzattól kapott működési támogatás a bevételnek kb. 30 százaléka. Milyen jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni az előirányzatok le-, illetve felfelé történő módosításakor?
1514. cikk / 1626 Az 50 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó eszközök nyilvántartása
Kérdés: Szabályzatom szerint az 50 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó eszközt kis értékű tárgyi eszköznek könyvelem el, még akkor is, ha több éven át szolgálja az intézményt. Helyesen járok-e el, vagy beruházásként kellene könyvelnem? Erről természetesen nyilvántartást vezetek, de értékcsökkenést nem számolok el, mivel költségként azonnal leírom.
1515. cikk / 1626 Felmentési tilalom
Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
1516. cikk / 1626 Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága
Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
1517. cikk / 1626 Átutalási megbízás időpontja
Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?
1518. cikk / 1626 Költségvetési szervek természetbeni juttatásai és a reprezentáció
Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?
1519. cikk / 1626 Arányosítás alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?
1520. cikk / 1626 Tartalékként beszerzett számítógép-tartozékok nyilvántartása
Kérdés: Hová kell könyvelni a tartalékba vett CD-ROM-ot, alaplapot vagy billentyűzetet, amit csak később építek be egy számítógépbe? Önálló egységként nem használhatom, ha beépítem a gépbe, természetesen ráaktiválom, de addig egyéb készletként kezelem, és költségként elszámolom? Mi történik, ha csak a következő évben építem be a számítógépbe? Mi történik, ha pl. 2 monitort veszek, aminek az ára az 50 000 forintot meghaladja, de még nem kerül használatba? Elkezdem magára a monitorra az értékcsökkenést elszámolni?
