461 kérdés-válasz a koveteles kifejezésre

461 cikk rendezése:

1. cikk / 461 Végelszámolással megszűnt társaság vagyonfelosztása

Kérdés: Önkormányzatunk résztulajdonában lévő nonprofit kft.-t a tulajdonosok végelszámolással megszüntették. A vagyonfelosztás alapján önkormányzatunkat megillető összeg meghaladja a részesedés összegét. Hogyan kell könyvelni a részesedés összegét meghaladó összeget?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

2. cikk / 461 Művelődési központ átépítése

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

3. cikk / 461 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

4. cikk / 461 Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés: Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

5. cikk / 461 Cafeteriajuttatás közös foglalkoztatás esetén

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

6. cikk / 461 Önkormányzati képviselő-testületi bizottság díjazása

Kérdés: Az alakuló képviselő-testületi ülésen létrehozásra került a szociális és kulturális bizottság, mely tavaly egy ülést tartott. Az elnöknek és a tagoknak havi 20.000 forint tiszteletdíj került megállapításra, mely a 2024. évre ki lett fizetve. 2025-ben egyetlen ülést sem tartottak, majd május végével feloszlatták saját maguk a bizottságot. Az idei (5 hónapra) járó díjazásra igényt tartottak, azt a falu nagy nyilvánossága előtt követelik. Jogszerű-e ezen igényük, jár-e az elvégezetlen tevékenységért díjazás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

7. cikk / 461 Közüzemi tartozások rendezése

Kérdés:

Önkormányzatunk előző évekről áthúzódó közüzemi tartozásait faktoringcég vette át, és küldte meg a fennálló követelést, amit egy összegben kell rendezni a cég felé. Mellékletben közölték a tartozáshoz kapcsolódó számlák adatait (számla sorszáma, összege), de nem egyezik meg a tőke összege a kapcsolódó számlák összegével. A rendezetlen közüzemi számlák a nyilvántartásunkban kötelezettségvállalásként szerepelnek, a hozzájuk kapcsolódó számlák is rögzítve vannak. Hogyan kell könyvelni a faktoringcég felé kifizetett tartozást? Előző évről áthúzódó közüzemi díjként könyvelendő-e, ami a számlák összevezetésével elvégezhető, vagy önálló kötelezettségvállalás lesz a faktoringcég követelése? Utóbbi esetben hogyan történik az elszámolása, milyen rovatra könyvelendő, és mi a teendő a rendszerben rögzített közüzemi számlákkal?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

8. cikk / 461 Túlfizetések rendezése

Kérdés: Önkormányzatunk átutalásos számlát állít ki az iskolai étkeztetést igénybe vevő gyermekek szülei részére. Tapasztalatunk szerint a szülők gyakran nem a számlán szereplő pontos összeget utalják át, hanem „emlékezetből” egy kerekített összeget fizetnek meg. Ez sok esetben alacsonyabb, azonban többnyire lényegesen – 500–800 Ft-tal – magasabb összeg. Kezdetben megpróbáltuk a szülőket értesíteni a következő havi utalások pontosításáról, azonban ez nem vezetett eredményre. A túlfizetések visszautalása az önkormányzat részéről nem gazdaságos, mivel a bankköltségek ilyen kis összegű tranzakciók esetén is jelentősek. Emellett a nagy létszámra tekintettel a nyilvántartás vezetése is számottevő többletterhet jelent. Jelenleg ezeket az eltéréseket – a kerekítési különbözetekhez hasonlóan – az „egyéb működési bevétel” és „egyéb működési kiadás” rovatokra könyveljük. Helyesen járunk el, ha a jövőben is ezen rovatokra könyveljük a befizetések és számlák közötti különbözeteket? Amennyiben nem ez a helyes eljárás, kérjük segítségüket a helyes gyakorlat ismertetésében.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

9. cikk / 461 Önkormányzati uszodai bevétel elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk saját fenntartású nyitott uszodát üzemeltet a nyári időszakban. Az uszodába történő belépőjegy vásárlása az uszoda helyszínén történik, ahol pénztárgépet üzemeltet az önkormányzat. A kialakult gyakorlat és a belső szabályzat szerint az adott napon beszedett bevételt az uszoda pénztárosa másnap csekken befizeti az intézmény számlájára, mely 2-3 nap múlva jelenik meg a bankszámlakivonaton. A gazdasági esemény könyvelési tétele jelenleg:
T B402 – K 321 A bevétel intézményi pénztárba történő bevételezése
T 321 – K 363
T 363 – K 331 A bankszámlán történő jóváírás
Helyes-e a bevált gyakorlat és annak könyvelése, vagy célszerűbb lenne, ha az uszodában beszedett bevétel másnap az intézményi pénztárba kerülne bevételezésre (a pénztárgép nyugták alapján), és így a könyvelési tétele a T B402 – K 321 lenne?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

10. cikk / 461 Kórházi letét kezelése

Kérdés:

Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?