489 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati bérlakásnál a nyílászárók cseréje a bérlő feladata. Önkormányzatunknál a költségek felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét számla alapján kifizeti, 50%-ot pedig kamatmentes kölcsönként megelőlegez a bérlőnek. A csere teljes költsége felújításként jelenik meg, hisz a lakás értéke megemelkedik, viszont így a kölcsön, kiadás soron nem jelenik meg az összeg bérlőt terhelő fele, pedig azt az alapján kellene előírnunk követelésként a B74 rovaton. Hasonló témájú levél már jelent meg a Költségvetési Levelek 179. számában, de az 2013. évi keltezésű volt, és azóta jelentősen megváltoztak a számviteli szabályok. Mi a helyes könyvelési mód ebben az esetben? Mi alapján tudjuk előírni a kölcsönt és hogyan?

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.

Kérdés: Egy városi önkormányzattal – stadionfejlesztés céljából – támogatási szerződést kötöttünk. A támogatás teljes összege előleg, az első részlet kifizetése megtörtént, a második részletre a kedvezményezett jogosulatlan maradt. Módosítási kérelmet a szakmai teljesítés határidejének meghosszabbítására nem adott be, ezért a támogató javaslatot tett a kedvezményezett részére a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére, felhívta továbbá a kedvezményezettet a rendelkezésre bocsátott támogatással való elszámolásra. Az elszámolást a kedvezményezett benyújtotta, és a számlák alapján a stadion tervdokumentációja készen van. A kiviteli terveket az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. valósította meg. A befejezetlen beruházás esetleges selejtezését követően a tervdokumentáció hasznosítható-e még, követelésünk származhat-e abból, ha az önkormányzat a terveket hasznosítaná?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk megkapta a község általános iskolájának fenntartói jogát. Ehhez a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága "Nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó 2016. évi támogatást" állapított meg. A könyvelésben ez a B16 "Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről" költségvetési tételként jelenik meg, viszont a havi időközi költségvetési jelentés 2-es űrlapján a 32-es összesen sorból ki kell mutatni, hogy milyen szervtől kapott támogatás ez. Kérdésem arra vonatkozna, hogy a 33-42-ig szereplő sorok közül melyiken kell ezt a támogatási összeget szerepeltetni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016-ban úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését?

Kérdés: Az Áhsz. 48. §-ából kikerült az a mondat, hogy az általános forgalmi adó elszámolásai jogcímen év végén nem mutatható ki tétel a mérlegben. A halasztott áfa miatt viszont előfordul, hogy a főkönyvben adott évben már lekönyveljük a fizetendő áfát, viszont az áfaanalitikába csak a következő évbe kerül be, és így a 364-es egyenlege év végén nem az áfabevallás szerinti fizetendő áfát mutatja. Mik az áfa könyvelésének év végi lépései? Egyeznie kell év végén a 364-es egyenlegének a fizetendő áfával?

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?

Kérdés: A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján a kormányhivatal felkéri az önkormányzat jegyzőjét a környezettanulmány elkészítésére. A csődvédelmi szolgálat családi vagyonfelügyelője és a területi szociális központ köztisztviselője elkészíti a környezettanulmányt, melynek díja 5400 Ft, egyharmad rész az önkormányzatot, kétharmad rész a megyei kormányhivatalt (mely összeget negyed­évente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül átutalásra kerül) illeti meg. Hogyan könyveli az önkormányzat a befizetett környezettanulmány díját (az egyharmad és a kétharmad részt)? Szükséges-e számviteli bizonylatot kiállítani, és áfafizetési kötelezettség keletkezik-e?