461 cikk rendezése:
221. cikk / 461 December havi bérek kifizetése
Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénzeszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. decemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.
222. cikk / 461 Bérletidíj-hátralék érvényesítése
Kérdés: Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?
223. cikk / 461 Gyermekvédelmi törvény 146. §-a szerinti térítési díj behajtása
Kérdés: A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?
224. cikk / 461 Negatív maradvány
Kérdés: 2014. évi beszámolóban a polgármesteri hivatal alaptevékenységének maradványa negatív lett. Kérem, legyenek szívesek segíteni, ebben az esetben miként kell a maradványt elszámolni a 2015. évi könyvelésben?
225. cikk / 461 Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében
Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
226. cikk / 461 Helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek
Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni bruttó módon a helyiadó-bevételeket, közhatalmi bevételeket, és hogyan kell lekönyvelni az új szabályozások szerint a negyedévente esedékes adókra vonatkozó amortizációt?
227. cikk / 461 Maradvány
Kérdés: A költségvetésben a maradvány meghatározása a költségvetési számvitelből történik az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeinek és kiadásainak különbözeteként. A korábbi években a nyitó és záró pénzkészlet, illetve függő tételek korrigálásával lehetett megállapítani a pénzmaradványt. A pénzügyi számvitelből megállapítható-e a maradvány összege? Van-e olyan összefüggés, képlet, amelyből ugyanazt az összeget kapnánk meg akkor is, ha a záró pénzkészletet a függő tételekkel (esetleg a vevőköveteléssel, szállítói tartozással) korrigálnánk?
228. cikk / 461 Térítésidíj-előírás könyvelése követelésként, ingatlant terhelő jelzálogjog-bejegyzés esetén
Kérdés: Idősek tartós bentlakásos – önkormányzat által fenntartott – költségvetési intézménye vagyunk. Előfordul, hogy a térítési díj megállapítása ingatlanon bejegyzett jelzálogjog fejében történik. A jelzálogjog-bejegyzést minden esetben a fenntartó kezdeményezi. Kinek kell a követelést kimutatni a mérlegben, és hogyan kell lekönyvelni?
229. cikk / 461 Behajtási költségátalány – vállalkozó-e a költségvetési szerv?
Kérdés: A Költségvetési Levelek 214. számában megjelent 3991. számú kérdésre adott válaszuk miatt merült fel bennünk, hogy helyes-e az, hogy a költségvetési szervezetek általános érvénnyel nem tarthatnak igényt a behajtási költségátalányra, csak akkor, ha ebben a teljesítés előtt megállapodtak? A Ptk. 8:1. §-ának 4. pontja szerint a költségvetési szervezet is vállalkozás, amikor szakmai feladatait (ez alatt az alapító okiratban bevétel elérése érdekében végzett alapfeladatait is érteni kell) üzletszerűen végzi. Kérem a segítségüket abban, hogy helyesen értelmezzük-e a Ptk. vonatkozó előírásait, vagy abban, hogy gondolatmenetünk hol hibás!
230. cikk / 461 Víziközmű-szolgáltatás
Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
