1188 talált cikk a közalkalmazott kifejezésre

Kérdés: Közgyűjteményi intézmény igazgatója vagyok, nyugdíjazásomkor jogosult leszek a 40 éves jubileumi jutalomra. Kérdésem, hogy annak kiszámításánál a garantált illetmény mellett figyelembe kell-e venni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is, s a kettő együtt képezi-e a kiszámítás alapját?

Kérdés: A bölcsődei ellátás területén foglalkoztatott közalkalmazottak munkakörök szerinti osztályba sorolását a többször módosított 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. Központi konyhánkon az élelmezésvezető szakközépiskolai érettségivel képesített vendéglátó élelmezésvezetői bizonyítvánnyal (1995) és élelmezésmenedzseri szakképesítés OKJ 54 6601 0/2004 bizonyítvánnyal rendelkezik. Intézményünk az élelmezésmenedzseri szakképesítés megszerzését követően a végrehajtási utasításban foglaltak alapján "E" fizetési osztályba sorolta. Az élelmezésvezető a jelenleg hatályos kormányrendelet alapján melyik fizetési osztályba tartozik?

Kérdés: 1951. évben született férfi dolgozóink előrehozott öregségi nyugdíjba kívánnak menni 2011. évben. A nyugdíjazás évében 38, illetve 39 év szolgálati idővel rendelkeznek, amelyet a jubileumi jutalom számításánál is figyelembe lehet venni. Kifizethető-e részükre a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.

Kérdés: A 2010. 04. 06-án megjelent 128. sz. Költségvetési Levelek 2623. kérdés-válaszával kapcsolatban merült fel kérdésem. A kötelező étkezéssel kapcsolatban hivatkoznak a 19/2006. (VI. 16.) AB határozatára. A fenti határozat nem ezzel a problémával foglalkozik. Mivel intézményünk is hasonló gondokkal küszködik, kérném a vonatkozó határozat számát részemre megadni szíveskedjenek.

Kérdés: Dolgozónk 1952-ben született. 2011. januárban nyugdíjba kíván menni. 1980-tól 1987. 03. 16-ig a Finomposztó Vállalat Óvodájában dolgozott dajkaként. Utána következő időponttól napjainkig közalkalmazottként dajka munkakörben dolgozik. Kérdésem, hogy 23 év közalkalmazotti jogviszony és 7 év vállalatnál dajka munkakörben eltöltött jogviszony után jár-e a 30 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül: 1974. 09.-1982. 10. közalkalmazott 1982. 10.-1983. 01. szénbányák 1993. 01.-2006. 06. kft. 2006. 07.- jelenleg is köztisztviselő

Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?

Kérdés: A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától – a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével – a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?