1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv a kézbesítő beosztásban lévő dolgozójának éves budapesti bérletet vesz. A bérlet érvényessége 2016. februártól 2017. februárig tart. Milyen összeggel kell a KIRA rendszerben feladni, illetve év végén milyen főkönyvi számra kell átvezetni a 365151-ről? Elhatárolásként kell beállítani 2016 végén?

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?

Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része – a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. – ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?