Gondnok készenléte

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?
Részlet a válaszából: […] ...kellvégezni.Az Mt. tételesen meghatározza, hogy mely esetekben, ill.milyen típusú feladatoknál határozhatja meg a munkáltató a készenlétet, azaz azáltala megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhető – helyen történőrendelkezésre állást. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Közalkalmazott besorolása

Kérdés: A nyíregyházi egészségügyi főiskola levelezős hallgatójaként 2003. évben diplomás ápoló képesítést szereztem, azonban diplomámat a mai napig nem kaptam meg, mert nem tudtam nyelvvizsga-bizonyítványt felmutatni (eddig 5 sikertelen próbálkozásom volt). 2004. 07. 02-án szociális idősek otthonában jogviszonyt létesítettem, úgy lettem besorolva, mintha meglenne a főiskolai végzettségem, holott az intézményvezető is ismerte annak hiányát. 2004. 12. 01. napjával azonban visszasorolt az intézményvezető, egy ellenőrzésre hivatkozva. Szeretem a munkámat, amihez egyáltalán nincs szükség idegennyelv-tudásra. Miért nem kaphatom meg a diplomámat azzal a megjegyzéssel, hogy nyelvvizsgát nem tett? Illetve a munkáltató visszasorolása jogszerű volt-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazhatósága – bár a kérdésben nem történik utalás a hallgatóéletkorára –, ugyanis az esetben mentesül a hallgató a nyelvvizsga letételénekkövetelménye alól, ha a tanulmányok megkezdésének évében legalább a 40.életévét betölti.]Fentiek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címke:

Más intézménynek történő fűtés továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két épület intézményének a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott százalékban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi adómentes.)
Részlet a válaszából: […] A fűtési szolgáltatás számlázása során a szolgáltatástterhelő adó mértékét nem a nyújtó alaptevékenysége határozza meg, hanem aszóban forgó szolgáltatásra vonatkozó adómérték, kivéve, ha az adóalany alanyiadómentességet választott, akkor a tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Prémiumévek program

Kérdés: A prémiumévek programban való részvétel lehetőségével kapcsolatosan az alábbiakat szeretném kérdezni. 1950. október 15-én születettem, 1969. október 14-e óta dolgozom egy munkahelyen. Jelenlegi illetményem 147 000 Ft. Ennek 60%-a: 88200 Ft. Nyugdíjazásomkor melyik összeget vennék figyelembe? A 35. éves jubileumi jutalmat 2004. évben megkaptam. Járna-e a 40 éves jubileumi jutalom? Milyen összeggel? A heti 12 óra időtartamú munkavégzés alól adhatnak-e felmentést, és ki?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programban való részvétel egy új lehetőség aközszférában való foglalkoztatásra. A programot bevezető törvény (2004. éviCXXII. tv.) számos kérdést tételesen szabályoz. Ezen rendelkezések, valamint aKtv. vonatkozó rendelkezéseinek egybevetése után levonhatunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címke:

Mankópénz

Kérdés: Jár-e ún. mankópénz a köztisztviselőnek, aki a pénztárosi teendőit pénzügyi előadóként, egyéb teendői mellett látja el? Egy polgármesteri hivatalban dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között a pénztár kezelése is. A hivatalban rendelet vagy szabályzat nincs a mankópénzzel kapcsolatban. A mankópénz adható, vagy kötelező juttatás-e egy költségvetési intézményben?
Részlet a válaszából: […] ...és munkakörébe legalább havi 2,5millió forint összegű készpénzforgalom bonyolítása tartozik. Megemlíthetjük még a 17/1993. PM rendeletet, mely a Kjt.-neka pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történővégrehajtásáról szól. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozó vasúti pótjegyének elszámolása

Kérdés: Dolgozónknak munkába járáshoz MÁV-bérletet biztosítunk. Néha igénybe vesz a hazajáráshoz intercity-járatot, mert éppen az a vonat indul a pályaudvaron. Az intercity-járaton is másodosztályon utazik, azonban csak pótjeggyel vehető igénybe. A pótjegyről a cég nevére szóló számlát hoz, a pótjegyet leadja. Kifizethető-e adómentesen munkába járás költségtérítéseként?
Részlet a válaszából: […] A munkába járáshoz használt bérlet árán felül fizetettköltségtérítés sem a 2005. január 1-jén hatályba lépett Szja-tv. 1. számúmelléklet 5.7. pontja alapján, sem pedig a július 1-jétől hatályos – 2005. éviXXIV. tv. – 25. § (2) bekezdés bb) pontja alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

65. életév betöltése

Kérdés: A Kjt. 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2005. július 1-jén megszűnik a jogviszonya annak a közalkalmazottnak, aki a fenti időpontig 65. életévét betöltötte, kivéve ha más törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Milyen más törvény lehet a bölcsődék vonatkozásában, ami mentességet ad? Munkakörét megbízással vagy vállalkozásban a fenti dolgozó elláthatja továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...történő igénybevételére külső személlyel ... csak jogszabályban vagy afelügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátószerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatokelvégzésére köthető. Tehát azt kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházási támogatások adózási szabályai

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.
Részlet a válaszából: […] ...olyan adóalanynak, akinek (amelynek)beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásáról 2004. január 1.napját megelőzően született jóváhagyó döntés (ideértve ezen időpont előttiegyedi kormányzati kötelezettségvállalást), ezen beruházása kapcsán az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Közvetített szolgáltatás adókulcsa

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két intézménynek a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott arányban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi mentes.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy intézményük azÁfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint közvetített szolgáltatásként nyújtgázszolgáltatást, melynek ellenértékét azonban nem a konkrétan elfogyasztottgáz mennyisége alapján határozzák meg, hanem egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...adómentes tevékenységek, hanem maga az adóalany alanyi adómentes.Így az áttérés az egyik adózási módból a másikba adóköteles ügyletet nemvalósít meg, valamint az Áfa-tv. 39. §-át sem kell alkalmazni.3. Más a helyzet, ha az adott személy adóalanyisága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.
1
87
88
89
99