Találati lista:
51 Cégautóadó
Kérdés: Társulásunk vásárolt személygépkocsikat. A személygépkocsikat átadtuk használatra a családsegítő szolgálatnak, amely nem a mi intézményünk, hanem egy önkormányzaté. A személygépkocsi után felmerülő kiadások a családsegítő szolgálatnál kerülnek elszámolásra, a társulás felé nincs elszámolási kötelezettségük a felmerült költségekről. Ilyen esetben kinek kell megfizetnie a cégautóadót, nekünk, mint tulajdonosoknak, vagy annak, aki használja, és kiadást számol el, azaz az önkormányzatnak, illetve az intézményének?
52 Cégautóadó
Kérdés: Önkormányzatunk – üzemeltetésre – személygépkocsikat adott át többségi tulajdonú gazdasági társaságainak. A személygépkocsik – hatósági nyilvántartás szerinti – tulajdonosa az önkormányzat. A személygépkocsik után ki kötelezett a cégautóadó megfizetésére (önkormányzat vagy a gazdasági társaságok)?
53 Cégautóadó
Kérdés: Önkormányzatunk lízingel 1 dízelüzemű kisbuszt. 9 személyes személygépkocsi van a forgalmi engedélyben. Hengerűrtartalom: 1870 cm3, saját tömeg: 1900 kg. Legnagyobb tömeg: 2960 kg. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségünk ?
54 Cégautóadó-fizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk ellenőrei saját gépkocsijuk igénybevételével látják el feladatukat. Eddig útnyilvántartás alapján fizettük ki (APEH fogyasztási norma, üzemanyagár, az Szja-tv. szerint adható "karbantartási költség") a költségtérítésüket. Az új cégautó-szabályozás ezt a gyakorlatot hogyan befolyásolja? Egyes vélemények szerint, ha a jövőben kiküldetési rendelvényt vezetnek útnyilvántartás helyett, és ez alapján kapják a költségtérítésüket, akkor mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól. Lehet-e a belterületi műszaki ellenőrzést kiküldetésnek értelmezni?
55 Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása
Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
56 Személygépkocsi bérleti díjának áfája
Kérdés: Önkormányzatunk és több érdekeltségébe tartozó cég operatív lízing keretében személygépkocsit bérel, kérdésünk, hogy továbbra is levonhatjuk-e a bérleti díj áfáját?
57 Lízingelt személygépkocsi előzetesen felszámított adója
Kérdés: Önkormányzatunk személygépkocsit lízingelt (nyílt végű lízing). Kérdésünk, hogy levonható-e a lízingdíj áfája? Jól tudjuk, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó díjak áfája nem vonható le?
58 Pénzügyi lízing áfája
Kérdés: Önkormányzatunk lízingel egy tehergépkocsit (zárt végű pénzügyi lízing). Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját?
59 Nyílt végű lízing áfája
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
60 Lízingelt esztergagép áfája
Kérdés: Cégünk Ausztriából esztergagépet szerez be, majd a beszerzést követően tovább értékesítjük egy lízingcégnek, akitől ezt az eszközt vissza fogjuk lízingelni. Az osztrák fél a termék beérkezését megelőzően előlegszámlával előleget kér tőlünk. Ezt az előleget nem mi, hanem a mi vevőnk, azaz a lízingcég utalja át a külföldinek. Ennek jogi hátterét az képezi, hogy a belföldi lízingcégnek küldünk egy előlegbekérő levelet, majd ezen bekérőlevelünk alapján fennálló követelésünket engedményezzük az osztrák félre. Kérdésünk, hogy az osztrák partnertől kapott előlegszámla alapján fennáll-e nálunk közösségi beszerzés utáni áfafizetési kötelezettség, illetve levonási jogosultság, vagy csak a végszámla kiállításakor (azaz az engedményezés a 20/A. § (5) bekezdése alapján előleg átadásának minősül-e)?
