Találati lista:
711. cikk / 1125 Ingatlanadományozás
Kérdés: Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?
712. cikk / 1125 Polgármesteri költségátalány bevételével szemben alkalmazható költséglevonás
Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)
713. cikk / 1125 Cégautóadó
Kérdés: Társulásunk vásárolt személygépkocsikat. A személygépkocsikat átadtuk használatra a családsegítő szolgálatnak, amely nem a mi intézményünk, hanem egy önkormányzaté. A személygépkocsi után felmerülő kiadások a családsegítő szolgálatnál kerülnek elszámolásra, a társulás felé nincs elszámolási kötelezettségük a felmerült költségekről. Ilyen esetben kinek kell megfizetnie a cégautóadót, nekünk, mint tulajdonosoknak, vagy annak, aki használja, és kiadást számol el, azaz az önkormányzatnak, illetve az intézményének?
714. cikk / 1125 Falunap
Kérdés: A Költségvetési Levelek 134-es számában megjelent 2706-os kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva szeretném megkérdezni, hogy az ilyen jellegű kiadásokat (pl. falunapon nyújtott vendéglátás) milyen "5-ös" kiadási számlára kell könyvelni?
715. cikk / 1125 Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek
Kérdés: Újonnan megválasztott főállású polgármester a Pttv. 18. § (1) bekezdés szerinti költségtérítést választja. 1. Melyek lehetnek azok a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költségek, amelyek ily módon megtéríthetőek? 2. Létezik-e arra vonatkozó szabályozás, amely a kifizetés ütemezésére tartalmaz előírást? (Havi, negyedéves.) 3. Milyen bizonylatokkal szükséges alátámasztani a polgármesteri hivatalban az elszámolt kifizetést? 4. Kinél kell őrizni a költségek eredeti bizonylatait, és ki jogosult ellenőrizni azokat?
716. cikk / 1125 Közcélú adomány
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közcélú adományokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokból következik-e az, hogy ha pl. egy segélyszervezet megkap egy vállalattól egy adományt, és azt továbbadja egy nem közhasznú szervezetnek (pl. önkormányzat polgármesteri hivatala), akkor az továbbra is adómentes, vagyis a törvényszöveg szerint: "nem minősül termékértékesítésnek"? A kérdés azért merült fel, mert ez az adományozási lánc – függetlenül a jó szándéktól – nem meríti ki a törvényi feltételrendszert.
717. cikk / 1125 Tetőtér értékesítése
Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.
718. cikk / 1125 Vizsgáztató utazási költsége
Kérdés: A 20/2008. SZMM rendelet 4. §-a szerint a vizsgáztatót utazási költségtérítés illeti meg. A rendelet kimondja, hogy saját gépjármű használata az Szja-tv. 25. §, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Kérdezem, hogy adómentesen csak a 9 Ft fizethető-e ki saját gépjármű használata esetén a vizsgáztatónak?
719. cikk / 1125 Saját gépjármű hivatali célú használata
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő témában: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakörök: mezőőr, védőnő, szociális házi gondozók. A mezőőr járja a település egészét, főként a külterületeket, a védőnők és a házi gondozók pedig rendszeresen látogatják az ellátottakat. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a km-t, amihez egy részletes címlista tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
720. cikk / 1125 Magánszemélynek nyújtott önkormányzati támogatás
Kérdés: Az önkormányzat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi elbírálás útján támogatást nyújt magánszemélyeknek, jellemzően művészeknek különböző önálló programjuk megvalósításához. A támogatás minden esetben csak egy része a program teljes összegének. A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben bruttó módon kerül rögzítésre a támogatás összege, mellyel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig, a magánszemély nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolnia. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, vagy a támogatás összegét nem a szerződés szerint használja fel, azt a magánszemély köteles teljes összegben az önkormányzatnak visszafizetni. Az ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget a magánszemélynél?
