704 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?

Kérdés: 57 évesen 2003-ban előre hozott nyugdíjba mentem, közalkalmazotti jogviszonyom megtartása mellett. Úgy tervezem, hogy 2006-ig dolgozom. Milyen juttatás jár akkor, ha én mondok fel, s milyen, ha a munkáltató? Közös megegyezéssel lenne megszüntetve a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjba vonulás címén.

Kérdés: Tervezési munkánk során mi bonyolítjuk a szakhatósági engedélyek beszerzését is. Ezen engedélyek meghatározott díjak ellenében kerülnek kiadásra. Az engedélyező hatóság az engedélyek díjáról áfát nem tartalmazó számlát állít ki nevünkre, mivel az Áfa-tv. 4/A §-a alapján közhatalmi tevékenysége körében végzi az engedélyezési tevékenységet. Az engedélyek díját tovább kívánjuk hárítani a megrendelők felé. Kérdésünk, hogy kell-e az így áthárított díjakról áfás számlát kiállítani?

Kérdés: Intézetünk minden második évben 3 hetes szakmai továbbképzést szervez, melyre külföldi vendégtanárokat is hívunk. Hogyan kell az ő repülőjegyüket elszámolni, amit megállapodás alapján mi fizetünk ki?

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?

Kérdés: 1947. július 27-én született női dolgozónk 2005-ben előrehozott nyugdíjba szeretne menni. 42 évnyi jogviszonnyal rendelkezik. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg lehet-e szüntetni, és ilyen esetben a felmentési időt az 57. életév betöltése előtt (2005. július 27.) ki lehet-e adni?

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?

Kérdés: Magánszemélyek osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadása esetén mindkét tulajdonosnak kell-e kérnie 7-es adószámot, és a tulajdoni hányad arányában adhatják-e bérbe az ingatlant? Vagy csak az egyik tulajdonosnak kell adószámot váltania, fizetnie a forrásadót és az év végi adóbevallásban megosztott jövedelemként rendezni a keletkezett jövedelmet?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi rendelettel ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat pályázat alapján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthat be: "a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv-ben meghatározott képzési időn belül állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben vesz részt." Az ösztöndíj időtartama egy tanulmányi félév, öszszege havi 25 000 Ft. Az így fizetett "ösztöndíj" adómentes-e, illetve milyen formában fizethető ki a tanuló részére, hogy abból adóelőleget ne kelljen levonni?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?