710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?

Kérdés: Pedagógus az egész évre járó szabadságát a nyári időszakban megkapta. November 30-ával megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Jár-e részére szeptember 1. és november 30. közötti időszakra időarányos szabadság, vagy pedig benne van a nyáron kiadott szabadságban? Ha beleszámítottuk az éves szabadságba az egész naptári évet, vissza kell-e téríteni a szeptembertől novemberig tartó munkaviszony alapján járó szabadságnapokat?

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?

Kérdés: Önkormányzatunknál egy képviselő 2006. január 1-jétől március 31-éig lemondana tiszteletdíjáról. Megteheti-e ezt, és ha igen, visszakaphatja-e 2006 áprilisától tiszteletdíját?

Kérdés: Munkahelyemen a dolgozókat saját mikrobusszal szállítják munkába. Természetbeni juttatásnak minősül-e a szállítás? Kell-e utána adót fizetni a dolgozónak, illetve a munkáltatónak? Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozónak, étkezési utalvány formájában. Helyesen jár-e el az intézet, ha a dolgozóval a rá vonatkozó km után megállapított bérlet árának 20%-át befizetteti?

Kérdés: Vállalkozó fogorvos mellett dolgozó "fogászati asszisztens" 6143233121020 számú OKJ-s végzettséggel rendelkezik. Ha a díjazást a Kjt.-besorolásnak figyelembevételével kapná, ez a képesítés "D" kategóriának vagy "E" kategóriának felelne meg? (Középfokú iskolai végzettség mellett). Vállalkozó orvos alkalmazottai bérezésénél a Kjt. vagy az Mt. szerint kell eljárni?

Kérdés: Közalkalmazott esetében a Kjt. szerint adott garantált illetmény és pótlékok fölött adott munkáltatói hozzájárulás változtatható-e? Az illetmény végső összegét a munkáltató nem csökkentené, hanem belső átrendezést hajtana végre, pl. a munkáltatói döntésű bérből emelné a garantált illetményt, esetleg a pótlékot. Lehetséges ez?

Kérdés: Pedagógusok esetében mennyi a GYED vagy a GYES első évére járó fizetett szabadság? Figyelembe kell-e venni az egyébként őket megillető 25 nap pótszabadságot is, tehát 46 nappal kell-e számolni?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?