499 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)–(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?

Kérdés: Egy pedagógusunk 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatással, munkaszerződéssel látott el pedagógus munkakört egy nonprofit kft.-nél, amely nem tartozik a Kjt. hatálya alá, így rá nem vonatkozott erre az időre a közalkalmazotti bértábla és a fokozat lépése sem. A kft.-hez F8 besorolási fokozattal került, de a velük kötött munkaszerződésbe ezt nem írták bele, és a 6 év alatt nem sorolták át, "nem lépett" 3 évente, nem számítottak jubileumot és végkielégítést sem. Mi az önkormányzat által működtetett Kjt. hatálya alá tartozó általános iskolába, pedagógus munkakörbe vettük fel, a fizetési fokozatába, jubileumába számítsuk-e bele ezt a 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatást vagy sem? "Léphet-e" rögtön F10-be, vagy a hozott papírok alapján ott folytatódik az előrelépés, ahol megszakadt? Most a 25 éves vagy a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult-e?

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne segítséget kérni. A hivatalunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mikor jogosult és mennyi idő után a jubileumi jutalomra?

Kérdés: A mellékelt munkaviszonyok alapján jogosult lehet-e a dolgozó 2012-ben a 25 éves jubileumi jutalomra, vagy a 40 évesre lett volna jogosult? Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban áll, de elévülés miatt esetleg nem vehetné igénybe?
Munkahelyek:
MTA LGK (Intézet) 2008. 07. 01-jétől jelenleg is (közalkalmazott), 3 év (2012-ben 4 év)
MTA Talajtani Kutató Intézet 1990. 05. 20-tól 2008. 06. 30-ig (közalkalmazott), 9 év 1 hó 12 nap
Kodály Zoltán Kórusiskola 1996. 03. 19-tól 1998. 04. 28-ig (közalkalmazott), 2 év 1 hó 10 nap
Belvárosi Elektromos Gépjav. Vállalat 1990. 03. 01-tól 1991. 03. 31-ig (munkaviszony)
MTKVM Sportklub 1988. 08. 01-jétől 1990. 02. 28-ig (munkaviszony)
Hungaronektár Szöv. Vállalat 1984. 03. 12-től 1988. 07. 31-ig (munkaviszony)
BENIV BT 1983. 07. 08-tól 1984. 03. 09-ig (munkaviszony)
KIOSZ 1981. 09. 01-től 1983. 07. 08-ig (munkaviszony)
Társadalombiztosítási Igazgatóság 1979. 06. 01-jétől 1981. 08. 23., 2 év 2 hó 23 nap
Ikarus Járműgyár 1979. 01. 28-től 1979. 04. 05. (munkaviszony)
Magyar Nemzeti Bank 1974. 05. 01-jétől 1979. 01. 27. (áthelyezéssel szűnt meg), 4 év 8 hó 27 nap
Állami Biztosító 1971. 04. 01-jétől 1974. 04. 30. (áthelyezéssel szűnt meg), 3 év 1 hó
Magyar Gyapjúfonó és Szövő Gyár 1969. 10. 24-től 1971. 03. 31-ig (munkaviszony)
Csemege Kereskedelmi Vállalat 1968. 04. 18-tól 1969. 07. 26-ig (munkaviszony)
Magyar Selyemipari Vállalat 1962. 09. 01-jétől 1969. 10. 23-ig (munkaviszony)

Kérdés: Az alábbi jogviszonyokból a közalkalmazott esetében mi számít bele a jubileumi jutalomba: 1970. 07. 01-jétől 1978. 03. 16-ig Magyar Nemzeti Bank (megszűnés módja: áthelyezés), 1978. 03. 17-től 1992. 02. 06-ig Pamutszövő Vállalat Békés (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt), 1991. 12. 01-jétől jelenleg is Általános Iskola Szeghalom?

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?

Kérdés: A közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításakor figyelembe vehető-e a debreceni Gördülőcsapágy Műveknél 1980. 05. 01. és 1992. 06. 30. között könyvtárosként eltöltött idő?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozóink korábbi munkaviszonyai között szerepel lettországi városi kórház mint munkáltató, illetve egy másik dolgozónk esetében németországi magán-rendelőintézet mint munkáltató. Kérdésem, hogy a besoroláskor, továbbá jubileumi jutalomra való jogosultsági idő számításakor ezen munkaviszonyokat figyelembe kell-e venni? (Akár országaink közötti egyezmény alapján.)

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: 2011. január 31. naptól vezetői köztisztviselői jogviszonyom van. Kinevezésemben köteleztek egy éven belül közigazgatási szakvizsga letételére, a határidő: 2012. január 31. A 2011. évi XXX. törvény 24. § (4) bekezdése alapján kérdezném, hogy a szakvizsgámra megállapított határidő meghosszabbodik-e 1 évvel (2013. január 31-ig)? A 24. § (2) bekezdés alapján kérdezném, hogy ha 2011. novemberben szakvizsgázom, köteles vagyok-e alapvizsgát tenni előtte, mivel itt hivatkozik a törvényalkotó az (1) bekezdésben említett időszakra (mit ért ez alatt az időszak alatt: 2011. szeptember 1-jéig, vagy 2012. szeptember 1-jéig)?