660 talált cikk a mérleg kifejezésre

Kérdés: A követelésre (nem közhatalmi bevétel) korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során? A pénzügyi teljesítés dátumával kell az értékvesztés-visszaírást könyvelni?

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.

Kérdés: 2016-ban önkormányzatunk a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatok keretében többek között elnyerte az iskola épületének felújítását is. Ez az épület 2017. 01. 01. hatállyal a KLIK Dunakeszi Tankerületi Központ vagyonkezelésébe került át. A felújítási munkálatokra a vagyonkezelésbe adás után került sor. Hogyan kell könyvelni a felújítási költségeket, hogyan kell aktiválni a beruházást? Növelni fogja az eszközeink értékét, vagy csak költségként jelenik meg? (Jelenleg az épület a 0-s számlaosztályban van nyilvántartva.)

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Településellátó szervezetünk épülete az önkormányzat tulajdonában van. Ezen épület gázkazánját fogja az önkormányzat kicseréltetni, és a gázellátó hálózatot és fűtési rendszert is átalakíttatja egyúttal. Az épület része a fűtési rendszer, tehát az épületre fogjuk aktiválni a beruházás értékét (tervek, kivitelezési számlák értéke). Kell-e az épület értékét csökkentenünk egyúttal a kiszerelt kazán valamilyen módon becsült értékével, hiszen jelenleg a könyveinkben csak az épület értéke szerepel, amelyben a régi kazán értéke is benne van? Helyénvaló-e, ha ezentúl az épületfelújításként kezelt beruházás értéke az épület értékcsökkenésének mértékével, tehát 50 év alatt íródik majd le?

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: Év végi beszámoló készítése során a könyvvizsgáló kérésére a vevőknek egyenleg-közlő levelet küldünk. Ezek elismert követelések, azaz a partner nem kifogásolta a teljesítést, azzal kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emelt, az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfeleltek. A vevőanalitika alátámasztja a főkönyvet. Helyesen jártunk el, ha minden elismert követelést beállítottunk a mérlegbe, függetlenül attól, hogy partnereink hitelesített visszaigazolásai nem álltak teljeskörűen rendelkezésünkre?

Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.

Kérdés: Víziközművagyon-értékelést követően a Vksztv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyonértékelés eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával a könyveken át kell vezetni. Önkormányzatunknál 2016. december 31-i fordulónappal folyamatban van a vagyonértékelés adatainak átvezetése az Áhsz. 16/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az új bekerülési érték felvételének módja egyértelmű, azonban az új bekerülési érték után alkalmazandó értékcsökkenés számításának szabályai nem. Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az értékcsökkenésre a 17. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az Szt. 52. §-ának (1), (2) és (5)–(7) bekezdéseit. Az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése esetén a terv szerinti értékcsökkenést a Tao-tv. 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Ez eltérés az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdéseihez képest, ezért ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékének újbóli meghatározása esetén a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni? [Azaz az Áhsz. 17. §-a (3) bekezdésének eltérő rendelkezése miatt nem alkalmazható az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a várható élettartam szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenési leírás?] Pl.: Víziközmű-vezetékek esetén a Tao-tv. 2. sz. mellékletében (építmények) meghatározott 3%-os értékcsökkenési kulccsal, az új bekerülési érték alapulvételével újból (elölről 33,33 évig) kell kezdeni (elszámolni) a terv szerinti értékcsökkenést, természetesen az esetleges maradványérték figyelembevételével? (Megjegyezzük, hogy a vagyon-értékelésben minden eszköz esetén meghatározásra került a várható hasznos élettartam.)
Kérjük továbbá állásfoglalásukat az alábbiakra is:
2017. január 1-jével módosult a Tao-tv. 2. sz. mellékletében a vezetékek leírási kulcsa, a víziközmű-vezeték esetén a leírási kulcs 3%-ról 2%-ra csökkent. A 2%-os terv szerinti értékcsökkenési leírást kell alkalmaznunk 2017-ben, vagy a jelenlegi 3%-os mértéket? A 2%-os mérték csak a 2017-ben üzembe helyezett eszközökre vonatkozik, vagy a régebben aktiváltakra is? Önkormányzatunk 2014-ben úgy döntött, hogy a korábban beszerzett eszközökre folytatja a megkezdett értékcsökkenési leírást, azaz nem alkalmazza a 2014. január 1-jétől hatályos kulcsokat.