Adatszolgáltatás

Kérdés: Gazdasági feladatot ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk (volt GESZ). 2013. 07. 31-ével beolvadással megszűnt az egyik önállóan működő intézményünk. Az éves beszámolóval azonos tartalmú 1. beszámoló, illetve a 2. beszámoló (0-s jelentés) elkészítése után tárgyévre vonatkozóan szükséges-e a havi és negyedéves adatszolgáltatásokat továbbra is benyújtani az adatvesztés elkerülése miatt?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik, így a PIR-száma és törzsszáma is megszűnik. Ennek értelmében már nem tud sem beszámolót, sem pénzforgalmi jelentést, sem mérlegjelentést leadni önállóan, már a költségvetési szerv nem létezik. Ezért is készítették el a 0-s beszámolót, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások között rendelkezik a beszámítás lehetőségéről. E szerint "A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?
Részlet a válaszából: […] ...kiszállításra került ugyan a készlet, de a szerződés szerinti teljesítés még nem történt meg. Az eladó a szóban forgó készletet a mérlegfordulónapig a telephelyéről, a raktárából kiszállította, de azt a vevő a mérlegfordulónapig nem vette át, és így azt a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Költségvetési koncepció

Kérdés: Az új Áht 24. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által készített, következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ugyanezen jogszabály 87. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a koncepciót október 31-ig kell benyújtani a testület részére, akkor a háromnegyed éves helyzetről a tájékoztatót mikor kell a testület elé terjeszteni? Korábban november 30-át határozott meg a jogszabály, mely a könyvvezetés szempontjából megfelelő időpont. Vagy nincs összhangban a jogszabály két bekezdése? Kérem szíves segítségüket a jogszabálynak az önkormányzat koncepciójára és háromnegyed éves beszámolójára vonatkozó értelmezés tekintetében.
Részlet a válaszából: […] ...koncepció időpontjának meghatározására optimális időpontnak tekinthető, de a jogalkotó figyelmét elkerülte a háromnegyed éves mérlegjelentés, pénzforgalmi jelentés és havi zárási határidők későbbi leadási határideje, amely szintén azt támasztják alá, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Vállalkozásnál elszámolt agrártámogatások

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt támogatás, juttatás összegét.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Támogatott civilszervezet beszámolója

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal az Szt.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.A számviteli törvény, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ­1. A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy, költségvetési szervnél a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott, a szerv alkalmazásában álló személy, az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Mérlegképes kreditpontok érvényesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelek című kiadvány elő­fizetési számlájával érvényesíthető-e – a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében – a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a Költségvetési Levelek című kiadvány előfizetési számlájával az arra jogosultaknak érvényesíthető a 2 kreditpont a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében.A mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...foglalja a felszámított általános forgalmi adó összegét is. Vevőkkel szembeni követelést azok a költségvetési szervek mutatnak ki a mérlegükben, amelyek készterméket, árut, tárgyi eszközt, egyéb készletet értékesítenek, vagy szolgáltatást teljesítenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Váltó

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
Részlet a válaszából: […] ...lezárultak.Amíg az adós ellen indult adósságrendezési eljárás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, és a mérlegkészítésig ez nem zárult le, addig a követelés után csak értékvesztést lehet elszámolni, de az adóskövetelés nem vezethető ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.
1
35
36
37
66