12 talált állásfoglalás a működési engedély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. december 1-jétől foglalkoztat teljes állásban egy háziorvosi asszisztenst egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ezzel párhuzamosan a dolgozó részmunkaidőben dolgozik egy fővárosi kórházban, szintén egészségügyi szolgálati jogviszony keretében. Ezt a munkát 2008. július 1-jétől 2020. január 31-ig teljes munkaidőben, majd 2020. február 1-jétől részmunkaidőben látja el. Az idei évben jogosult a 30 éves szolgálati elismerésre. Az Eszjtv. 9. §-ának (8) és (9) bekezdése szerint:
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: Önkormányzatunk több más céggel, vállalkozással együtt jégesőkár megelőzésére szolgáló berendezés működtetéséhez kapcsolódóan megbízási szerződést kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A megállapodás értelmében számlát állítunk ki az automata generátor elhelyezési és megőrzési feladatok ellátásáról. A közelmúltban a NAK tájékoztatást küldött, mely szerint a generátorkezelői megbízáshoz kapcsolódóan a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalása szerint a 0161 Növénytermesztési szolgáltatás TEÁOR-szám felvételére van szükség a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tevékenységi körébe (SZMSZ, törzskönyv) fel kell venni ezt a tevékenységet? Vagy ez csak a vállalkozásokra vonatkozik?

Kérdés: Városunkban működő háziorvosi (felnőtt, gyermek) egészségügyi szolgáltatókkal kell-e az önkormányzatnak szakmai felelősségbiztosítást kötni? Az egészségügyi szolgáltatást végzők számára a praktizálás feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte. Viszont feladatellátási kötelezettsége az önkormányzatnak van, így érvel a biztosító.

Kérdés: Hogyan értelmezhető áfa szempontjából az alábbi eset?
Egy vállalkozó üzletet kíván létesíteni a településen. Az üzlet működési engedélyének kiadásához a kereskedelmi és építésügyi jogszabályok alapján az üzlet működtetője köteles meghatározott számú gépjármű tárolásához férőhelyet biztosítani. Ennek a feltételnek a teljesítésére kap az önkormányzattól bérleti szerződés alapján földterületet (közterületet) használatra. A szerződésben az önkormányzat kiköti, hogy a bérelt területen a vállalkozó parkolási díjat nem szedhet, valamint azt, hogy a bérleti szerződés hatálya a bérbevevő által üzemeltetett üzlet működési engedélyének érvényességéig szól. A terület használatáért – az önkormányzat parkolási szabályairól és a parkolási díjak meghatározásáról szóló rendelete alapján – egyszeri terület-igénybevételi díjat fizet.
Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat nem parkolási szolgáltatást nyújt, hanem a területet adja bérbe a vállalkozónak, aki majd ezen a területen fogja biztosítani a vásárlóinak a parkolás lehetőségét (parkolási díj nélkül, mivel ezt a bérleti szerződés kiköti). Helyesen járunk-e el akkor, ha a fenti célra bérbe adott területet ingatlan-bérbeadásnak (áfamentesnek) minősítjük?

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet – XY Zrt. – részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban – 2004. január 1. és 2007. december 31. között – történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?

Kérdés: Költségvetési intézményünk szociális ellátást végző, áfa hatálya alá tartozó (a fizetendő adó összegét arányosítással állapítja meg) közintézmény. Intézményünk alaptevékenységei között szerepel a családi napközi. Intézményi térítési díjat fizettetünk az ellátásban részesülők után a családi napköziben, melynek összege 26 000 Ft/hó. (Ez a díj a normatív támogatáson felüli költségtérítés, ezen ellátás keretében étkezést is biztosítunk a gyermekeknek.) A gyermekjóléti alapellátásként működő családi napköziben a szabad kapacitás terhére szeretnénk játszóházat, valamint kialakított sószoba használatát biztosítani "külsős" szolgáltatást igénybe vevők számára is. A családi napközi térítési díjára, a játszóház, illetve a sószoba használatáért fizetendő térítés összegének áfatartalmára vonatkozik a kérdésünk. Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozik-e a családi napközi térítési díja? A játszóház és a sószoba "külsős" használata pedig 25%-os áfakulccsal számolandó? (A játszóházban lévő gyermekek nem számítanak bele a normatív mutatói létszámba a családi napközinél. A családi napközire vonatkozó működési engedély tartalmazza kiegészítő szolgáltatásként a játszóházat.)

Kérdés: Az önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében tart fenn óvodát. A 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39/M. § (2) bekezdés szerint önálló intézményként egységes óvoda-bölcsődét tervez működtetni. Az intézményfenntartó társulás már döntött az új működési formáról, hiszen a személyi, tárgyi feltételek adottak. Az alapító okirat felülvizsgálatára és annak módosítására 2009. év május 31-ig sor került, a törzskönyvi nyilvántartásba vételről az intézkedés megtörtént, 2010. év január 1-jétől a bölcsődei ellátást új feladatként jelölte meg a fenntartó. A megkeresés, a regionális módszertani bölcsőde véleményezésének megkérése megtörtént. A normatív támogatás mikortól illeti meg a fenntartót, illetve milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy esetlegesen már a nevelési év kezdetén, 2009. év szeptember 1-jétől, vagy a nevelési év folyamán indítható legyen az új ellátási forma?

Kérdés: Az egyik községben a falugondnokot közalkalmazotti státuszba nevezték ki. Iskolai végzettsége szakmunkásképző, géplakatos szakmában. Közalkalmazotti osztályba sorolásánál az "A" vagy a "B" osztályba kell-e besorolni?

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki szolgálatot kíván létrehozni. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a falugondnok "A"-"C" fizetési osztályba sorolható. A falugondnoknak 260 órás falugondnoki képzésen kell részt vennie. Falugondnokunk szakmunkásképzőben végzett állatgondozóként. Kérdésem, hogy melyik osztályba kell besorolnunk, illetve a tanfolyam elvégzése után át kell-e sorolni más osztályba?

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki szolgálatot kíván létrehozni. A falugondnok személye megválasztásra került. A falugondnok számára az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete szerint általános iskolai végzettség van előírva minimumként. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a falugondnok "A", "B", "C" fizetési osztályba sorolható. A falugondnoknak falugondnoki képzésen kell részt vennie, amely 260 órás, és az ESzCsM képzési központja szervezi. Akit alkalmazni kívánunk, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezen túl "D" kategóriás jogosítványa van (ez szükséges a falugondnoki busz vezetéséhez). Kérdésem, hogy melyik osztályba kell besorolni, illetve ha elvégzi a falugondnoki tanfolyamot, akkor át kell-e sorolni más osztályba?