1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?

Kérdés: Hogyan fizethet ki a munkáltató hivatali célú saját gépjárművel kapcsolatos költségtérítést útnyilvántartás nélkül?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?