1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től, ha a munkavállalónak tanulmányi szerződés keretében kifizeti az intézmény a képzési költségét (iskolarendszerű képzés)?

Kérdés: Fegyelmi eljárás esetén tájékoztatjuk a fenntartót arról, hogy mely személlyel szemben, milyen tények, adatok alapján folyik fegyelmi eljárás, és milyen szankciót alkalmaztunk. Helyes-e ez az eljárás az új GDPR-szabályokra tekintettel?

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?

Kérdés: Alkalmazható-e a GDPR szerinti adat-kezelési tájékoztatóban párhuzamosan, egyszerre több jogalap?

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?

Kérdés: Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló részesülhet-e jutalomban?

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?

Kérdés: Hogyan adózik a ruházati költségtérítés 2019-től? Van lehetőség egyes meghatározott juttatásra vonatkozó adózás mellett adni?

Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?

Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?