1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója a munkába járásához csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt (csak autóbusz). Jogosítványa személygépkocsi vezetéséhez nincs, csak motorkerékpárhoz. Értelmezésünk szerint a jogszabály a munkába járás költségeihez saját gépjármű használatát engedélyezi 9 Ft/km költségtérítéssel. A téli időszakot kivéve saját motorkerékpárján jár dolgozni, ami után nem fizetünk semmiféle térítést neki. A kérdésem az, hogy nincs-e valami alternatív megoldás, hogy számára a munkába járás költségeihez valamilyen formában térítést nyújtsunk?

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
– Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
– Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi a strandjain a Balatoni korona elfogadását. A Balatoni koronából vissza kell adni forintban (mivel koronában a legkisebb címlet az 500 Ft-os) és koronában, illetve további vásárlásokhoz fel lehet használni. Kérdésünk, hogyan kell lekönyvelnünk, amikor elfogadjuk (bevétel, áfa), ha vásárolunk vele, valamint amikor visszaváltjuk?

Kérdés: Az új Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló csak akkor jogosult műszakpótlékra, ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, és a munkavállaló beosztás szerinti napi munka­idejének kezdő időpontja rendszeresen változik, vagy akkor is, ha csak az utóbbi feltétel teljesül? Ha ez utóbbi a helyes, akkor ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység nem több műszakos, akkor is járhat műszakpótlék?

Kérdés: A részmunkaidőben, kizárólag szombat-vasárnapi munkavégzésre felvett munkaerőnek az elrendelhető munkaidő hossza meghaladhatja-e a hat órát, ha igen, akkor hány órát dolgozhat maximálisan a munkavállaló?

Kérdés: Az önkormányzatnál több munkavállaló van, akik a nagyvárosból járnak dolgozni községünkbe. A távolsági bérletüket minden hónapban 86%-os mértékben megtérítjük. A dolgozóknak helyi bérletet is szükséges váltaniuk, mivel a községről induló távolsági busz megállójától több km-re laknak, amit csak helyi járat igénybevételével tudnak megoldani. Kérdésünk, hogy a helyi bérletet is figyelembe vehetjük a távolsági bérlettel egy időben, és megtéríthetjük-e egyszerre mindkettőt 86%-ban, mint munkába járás költségtérítése?

Kérdés: Intézményünk alkalmazottai közül egy fő 2 évfolyamos gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal rendelkezik (1986. 06. 18.). 1997. május 8-án elvégzett egy 160 órás megyei pedagógiai intézetben rendezett tanfolyamot, amelyen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 8925320 12 10 11 azonosító számú dajka szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Egy fő általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, később 2002. december 15-én szintén 160 órás, egy intervenciós központ által kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 318999 01 azonosító számú dajka megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Jelenleg B/9 közalkalmazotti kategóriába vannak besorolva. Illetményük a minimálbér. A jelenlegi besorolásuk helyes-e? Megilleti-e őket a garantált bérminimum a fent említett bizonyítványok alapján?

Kérdés: A 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre hivatkozva kérdezzük, hogy a következő esetekben megilleti-e közalkalmazottjainkat a 2012. évi bérkompenzáció?
1. munkavállaló
– a közalkalmazotti jogviszony kezdete: 2012. január 2.,
– a munkavállalónak sem 2011. december 31-én, sem 2012. január 1-jén nem volt sem jelenlegi, sem pedig más munkáltatóval semmilyen munkaviszonya.
2. munkavállaló
– a közalkalmazotti jogviszony kezdete: 2012. január 2.,
– a munkavállaló 2011. december 3-ig közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott volt a települési önkormányzatnál.

Kérdés: Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, és szeretnénk júniustól SZÉP kártyát igényelni. Januárra visszamenőleg is utalhatjuk júniusban az étkezésre fordítható 12 000 Ft-ot, vagy csak júniustól decemberig adhatjuk? Egy hónapban mekkora összeget utalhatunk a SZÉP kártyára? Lehet-e dolgozónként más és más az összeg?