1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?

Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jubileumi jutalmának számításánál mely munkaviszonyok vehetők figyelembe az alábbi esetekben? 1. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló csak a közszférában dolgozott, azonban azt a fenti időpont előtt megszakította, majd ismét a közszférába került; 2. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül a közszférában dolgozott, azonban munkaviszonyát a fenti időpont után megszakította, majd ismét a közszférába került; 3. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül, de nem a közszférában dolgozott, majd áthelyezéssel a fenti időpont után közalkalmazotti jogviszonyba került, és munkaviszonyát csak ez után szakította meg.

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (2) bek. bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 Ft költségtérítést fizethet. Hogyan kell értelmezni a közforgalmi úton mért távolságot? A helységnév jelzőtáblától, vagy konkrétan a munkahely és a lakás közötti távolságot kell figyelembe venni?

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?

Kérdés: A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy saját megítélése alapján dönti el, hogy a dolgozók közül ki dolgozzon rugalmas, illetve ki kötött munkaidőben egy szervezeten belül?

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: – A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?