Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott ügyelet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés - amit nem találok az új Mt.-ben -, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszból: […]nem használja, hanem egy összefoglaló elnevezést ad, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. A díjazás kapcsán a közalkalmazottat nem érheti keresetveszteség, illetve a ténylegesen elvégzett munka alapján kell megállapítani a díjazást. A díjazás tehát - ha a közalkalmazott az eredeti munkakör helyett látja el a más munkakörbe tartozó feladatokat - nem lehet kevesebb a kinevezés szerinti illetményénél, illetve a díjazásnak a tényleges munkavégzéshez kell igazodnia. Amennyiben pedig a közalkalmazott az eredeti munkakör mellett lát el további feladatokat, a ténylegesen elvégzett munkával arányosan kell megállapítani a díjazást.Rendkívüli munkaidőnek (túlóra) minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.Ügyeletről, készenlétről rendelkezésre állás elrendelése esetén beszélünk. A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartásaérdekében rendelhető el.A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ekkor beszélünk ügyeletről. Ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3453

2. találat: Pedagógusi munka ügyeleti díja

Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?
Részlet a válaszból: […]tényleges munkavégzéssel töltött idő. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet fogalomkörébe tartozik a reggel hat órától huszonkét óráig tartó ügyelet teljes időtartama. Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart a közoktatási törvény 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott foglalkozást - és a kollektív szerződésből a munkáltató eltérő rendelkezéséből, a munkaidő beosztásából más nem következik -, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon reggel hat órától huszonkét óráig nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá mindennap huszonkét órától másnap reggel hat óráig készenlétet teljesít. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka. A készenléti díj az óradíj harminc százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hatvan százaléka. Ha az ügyeletet nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni [156/2001. (IX.12.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdés]. Természetesen kollektív szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1877
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Ügyelet, rendkívüli munkavégzés és heti munkaidő-maximum

Kérdés: Hogyan alakul az ügyelet elrendelése 2008-tól, ha a munkáltató több mint 200 óra rendkívüli munkavégzést, illetve több mint 200 óra ügyeletet rendelhet el a közalkalmazott munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […](az ügyelet alatti rendkívüli munkavégzést már beszámoljuk azzal, hogy az ügyelet teljes tartamát figyelembe vesszük). A munkáltató tehát - éves munkaidőkeret esetén, a munkaidőkeret átlagában heti 48 órás munkaidő felső korláttal, és heti 40 órás teljes munkaidővel számolva - 416 (52 x 8) órával gazdálkodhat az ügyeletek és a rendkívüli munkavégzések elrendelése tekintetében. Összefoglalva tehát hiába rendelhetne el a munkáltató önmagában 280 óra rendkívüli munkavégzést, illetve 300 óra ügyeletet, ezt nem teheti meg, mivel a kettő együttes tartama meghaladja a 416 órát. Ha például a munkáltató elrendel egy évben 300 óra ügyeletet, és ebből 30 óra rendkívüli munkavégzés, akkor ha a munkáltató a megmaradó 250 óra rendkívüli munkavégzést is elrendeli nem ügyeletként, hanem más jogcímen, ez a két időtartam együtt 550 óra (300 óra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1834
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,