Találati lista:
1. cikk / 306 Önkormányzati halértékesítés
Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő tóba halat telepített, de a nagyarányú szaporodás miatt most ritkítani kellett a tóban a halállományt, ezért a felesleget értékesíteni kívánja. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy halat értékesítsen az önkormányzat, kell-e hozzá bárminemű külön engedély? Önkormányzatunk áfaalany, milyen adókulccsal adózik a halértékesítés?
2. cikk / 306 Önkormányzati konyhai kisegítő foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathat-e nyugdíjas-szövetkezeten keresztül konyhai kisegítőt az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv?
3. cikk / 306 Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása
Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.
4. cikk / 306 Személyi kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke 2026. február 27-én tartósan beteg igazolást kapott. A „Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül fennállt-e?” pontnál a „Fennállt” válasz került bejelölésre. A családi kedvezmény ilyen esetben mikortól, illetve jár-e visszamenőleg?
5. cikk / 306 Gazdasági vezető végzettsége
Kérdés:
A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?
6. cikk / 306 Köznevelési ágazatban felmerülő összeférhetetlenség
Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában álló napközi otthonos óvoda és bölcsőde igazgatói álláspályázatára a kiírás szerinti feltételeknek megfelelne egy pályázó (jelenleg is az intézmény alkalmazottja), azonban jelenleg a pályázó és a pályázó közeli hozzátartozója (lánya) is az intézmény alkalmazásában álló óvodapedagógus. Fennáll-e összeférhetetlenség, ha a pályázó pályázata pozitív elbírálását követően igazgatóként látná el a feladatait úgy, hogy a közeli hozzátartozója (lánya) továbbra is az intézmény alkalmazásában állna óvodapedagógusként, és ezzel a munkáltatói jogokat a pályázó gyakorolná felette? Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség, hogyan lehet ezt feloldani annak érdekében, hogy mindegyik munkavállaló az intézmény alkalmazásában maradhasson, a pályázó intézményvezetőként, a lánya pedig óvodapedagógusként?
7. cikk / 306 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Kérdés:
Egy költségvetési szervnek milyen esetben van élelmiszerláncfelügyeletidíj-bevallási és -fizetési kötelezettsége?
8. cikk / 306 Közfoglalkoztatási jogviszony melletti jogviszonyok
Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?
9. cikk / 306 Óraadói oktatói tevékenység
Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?
10. cikk / 306 Gyermekétkeztetés térítési díjának beszedése
Kérdés: A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]
