979 talált állásfoglalás a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
– mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
– munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
– bt.-nél eltöltött munkaviszony,
– munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
– ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?

Kérdés: Negyven év munkaviszony után 2018-ban nyugdíjba mentem. Eddig nem dolgoztam nyugdíjasként, de most lehetőséget kaptam, hogy egy költségvetési intézményben dolgozzak a nyugdíj mellett, mint Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatott, napi 4 órában. Dolgozhatok majd úgy, hogy közben a nyugdíjamat is felveszem? A jövedelemkorlátot kell figyelni? Számít az, hogy a megszűnt (nyugdíjazás előtti) jogviszonyomban köztisztviselőként dolgoztam?

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Dolgozónk külső pályázat útján, külföldről beszerzett 2 db 1 millió Ft értékű videokártyát. Az eszköz beszerzése, tulajdonlása nem érinti az intézetet, tőlünk független. Dolgozónk az említett eszközöket az intézet tulajdonában álló, helyileg is itt található számítógépekbe szereltette be, hogy segítse a munkáját. Adott esetben, pl. munkaviszony-megszűnés esetén, a dolgozó a fent említett eszközöket is magával viszi további használatra. Helyesen járunk el, ha idegen eszközként nyilvántartásba veszünk speciális nagy értékű videokártyát, egyéb esetben mi lenne a megfelelő eljárás a fentiek ismeretében?

Kérdés: Intézményünknél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy magánszemélyt, aki nyugdíjas, "nők negyvenéves öregségi nyugdíjában" részesül. Érvényesül-e esetében kereseti korlát?

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete rendelettel tiszteletdíjat állapított meg a képviselő és a nem képviselő, azaz külsős bizottsági tagok számára 2017. március hótól. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor különbséget tettek a választott képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíja között. Ezt a rendeletet jegyző terjesztette elő, és jegyző, valamint polgármester írta alá. Törvényességi felügyeleti vizsgálat a rendeletet Alaptörvénybe és a Mötv. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelően jogszabálysértőnek találta. A rendelet újratárgyalására és kijavítására 2018. augusztusban került sor. Az önkormányzat 17,5 hónapon keresztül jogszabállyal ellentétesen látta el a fel-adatát, és anyagi kárt okozott a magánszemélynek. Lehet-e ebben a kérdésben felelősséget megállapítani, vagy helytelen önkormányzati rendelet megalkotásával, hitelesítésével törvényes lehet az anyagi károkozás?