Jogviszony számítása

Kérdés: A közalkalmazott 1970-1973-ig felsőfokú tanulmányait végezte, majd egy vállalatnál volt alkalmazásban 1973-1992-ig. Ekkor jogviszonya kilépett megjegyzéssel szűnt meg. 1992-1998-ig banki alkalmazott volt, 1998-2000-ig egy kft.-ben volt alkalmazott, majd 2000-ben lépett be a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz. A jubileumi jutalom, valamint a felmentési idő szempontjából mennyi idő vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító idő meghatározásánális figyelmen kívül kell hagyni. Figyelembe vehető tehát:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;– a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Munkanélküli-járadék beszámítása

Kérdés: A közalkalmazott besorolásához (fizetési fokozat megállapításához) a munkanélküli-járadékban töltött időket figyelembe lehet-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapíthatjuk,hogy csak és kizárólag különböző foglalkoztatási formákat nevesít a Kjt., pl.közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időket.Gondot okozhat az elhatárolás során, hogy a Kjt.-vel szembena Ktv. a közszolgálati jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Rugalmas munkaidő

Kérdés: Intézményünknél az iskolaigazgató és helyettesei rugalmas munkaidőben dolgoznak. Érvényes-e ugyanez a szabályozás az intézmény más vezető beosztású dolgozóira is (pl. gazdasági vezető)? Ugyanis tőle megkövetelik a munkaidő pontos betartását.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. X. fejezete a vezető állású munkavállalókravonatkozóan az általánostól eltérő rendelkezéseket állapít meg. Kimondjaegyrészt, hogy a törvény alkalmazásában vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese. Továbbá a tulajdonos, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Hivatali, üzleti utazás, illetve konferencián való részvétel elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 178. § 18.pontjában foglalt rendelkezés, amely szerint "kifizető: az a belföldiilletőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki)adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat...", nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Dolgozóknak adható egyes adómentes juttatások

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozót részmunkaidőben foglalkoztat. A részmunkaidős alkalmazottak is ugyanazokra a juttatásokra voltak jogosultak az elmúlt években, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Így ők is kaptak étkezési juttatást, üdülési csekket. 2006. évtől adómentessé vált a helyi bérlet juttatása, így a lehetőségeinkhez képest a helyi bérlet megvásárlását is szeretnénk támogatni. Kérdésünk, hogy a 2006. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezésben meghatározott, az egyes adómentes juttatásokra vonatkozó 400 000 forintos korlátot a részmunkaidősök esetében a munkaidejükkel arányosan csökkentenünk kell-e?
Részlet a válaszából: […] ...Munka Törvénykönyve a részmunkaidőben dolgozómunkavállalót is munkaviszonyban álló személynek tekinti, akit amunkaviszonyban töltött napok után az általános szabályok szerint illetnek megjárandóságok, például a szabadság. Az Szja-tv. sem szabályozza külön azt azesetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Köztisztviselő jogviszonya

Kérdés: Egy dolgozónk 2000. június 23-a óta köztisztviselő. Besorolásakor figyelembe lehet-e venni a munkanélküli-járadékos időszakot, a jövedelempótlást és a közhasznú foglalkoztatást, vagy csak a 2000. évben kezdődött köztisztviselői jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...vehetők figyelembe jogosító időként. A Ktv. 72.§ (1) bekezdése adja meg az ehhez kapcsolódó felsorolást. E szerint abesorolásnál a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban,bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Férjem 1986-ig közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, majd gépgyárban, illetve postán. Jelenlegi munkahelyére 1987-ben került mint közalkalmazott. Más kollégája kapott 25 éves jubileumi jutalmat, de ő nem. Részére járt-e a jubileumi jutalom, és ha igen, kifizettethető-e még a munkáltatójával?
Részlet a válaszából: […] ...eltöltött időtartamok, melyeket a Ktv. jogosítóidőként elismer.Így figyelembe vehető a Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő; aKtv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Jubileumi jutalom II.

Kérdés: Munkaviszonyom 1965. július 19-e óta folyamatos, s 1991. május 2-ától köztisztviselőként dolgozom, de közben 2004. április 11-én, 38 év elismert munkaviszony után, megállapíttattam a nyugdíjamat. 1992 előtt munkavégzéssel járó bedolgozást végeztem, mely időszak a besorolásomnál figyelembe lett véve, munkaviszonyom 2005. július 19-én volt 40 éves, jár-e részemre jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...és jogviszonyokat kell figyelembe venni, azzal a kitétellel, hogya munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és az 1992. július 1-je utánmunkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.Besorolás alapjául figyelembe veendő a munkaviszonyban, aközszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

13. havi illetmény III.

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...terjed ki. Így a nem állami szerv (jellemzően valamely egyház)által működtetett oktatási intézmények munkavállalóinak munkaviszonyára nemterjed ki a hatálya, azon foglalkoztatások az Mt. hatálya alatt történnek.Ugyanakkor a közoktatásról szóló 1993....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Munkaviszony megszűnéséből adódó elszámolások adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mezőőr munkaviszonyának megszűnésekor a munkaruhakihordási ideje még nem járt le. Ilyen esetekben a munkavállalónak vagy visszakellene adnia a munkaruhát, vagy a munkaruhának a kihordási időfigyelembevételével kiszámított nyilvántartási értékét meg kellene térítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
73
74
75
92