13 talált cikk a NEAK kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézményünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződés alapján otthoni szakápolási tevékenységet végez. A NEAK részére havi összesítőt küldünk az otthoni szakápolásban elszámolt vizitekről, amely alapján kapjuk az intézményfinanszírozást a NEAK-tól. Az előbbi bevételt a B16 Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, illetve a B25 Egyéb felhalm. célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokra számoljuk el, természetesen a tervezett felhasználás alapján. Az adott évben fel nem használt bevételekre kell-e alkalmazni a 441 Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolás, illetve 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek szabályait, vagy elszámolhatók az adott évben a felhasználástól függetlenül a 9-es számlaosztályban? Visszafizetési kötelezettsége az intézménynek nincs.

Kérdés: Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?

Kérdés: 1992-ben jogutódlás történt cégünknél. Nemrég lekérdeztük a NAV foglalkoztatotti listáján a dolgozóink adatait, és észrevettük, hogy a 90-es években érkezett, mai napig itt lévő dolgozóink közül néhányan nem szerepelnek benne. Véleményünk szerint akkor elmaradt az átjelentés. Hogyan tudnánk ezt jelenleg helyrehozni, hogy a cégünk foglalkoztatotti listáján szerepeljenek ezek a dolgozók, mert így olyan, mintha nem is dolgoznának nálunk? A 08-as bevallás és minden adatszolgáltatás rendben volt velük ebben a bő 30 évben.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke egyetemista. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, ha az egyetemista hallgatói jogviszonya szünetel?

Kérdés: A NEAK finanszírozási szerződés szerint – tárgyév végére (november, decemberre) – járó összegeket, amelyeket a tárgyévet követő év januárjában, februárjában kap meg a megyei kórház, a beszámolójában a követelések vagy az időbeli elhatárolások között kell, hogy kimutassa?

Kérdés: A Katv. előírása szerint, ha egy gazdasági társaság egy kataalany partnerével éves szinten eléri a 3 millió forint forgalmat, 40% különadót köteles fizetni. Kivételt jelentenek azok az egészségügyi vállalkozások, melyeket az OEP finanszíroz. Mi a helyzet azon vállalkozásokkal, melyek nem közvetlenül az OEP által finanszírozottak, hanem a kórházakkal állnak kapcsolatban? A kórházakat az OEP finanszírozza, a gazdasági társaság a kórházzal áll kapcsolatban, a kataalany pedig a társasággal. Ebben az esetben mentesül a gazdasági társaság a különadó megfizetése alól?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?

Kérdés: Egészségügyiszolgáltatásijárulék-kötele-zett-ség átvállalása esetén milyen kötelezettség terheli az átvállaló szervet?

Kérdés: A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján fizettük ki az egyszeri, rendkívüli juttatást. Még nem mindenki számára egyértelmű, hogy a kifizetésre került összeget melyik rovatra kell könyvelni, és emiatt szeretném a megerősítésüket, miszerint a vállalkozó orvosok részére ez az összeg kifizetői oldalon a K51208-as rovaton (Működési célú támogatás nyújtás egyéb vállalkozásnak) jelenik meg, amely főkönyvi számlán a katás vállalkozás esetén a bruttó összeg, nem katás esetében a K123-as rovaton az 500 ezer forint nettó összege, alkalmazottak esetében pedig a K1101-es rovaton, utóbbi két esetben a levont munkáltatói járulékok a K2-es rovaton. A kifizetések alapján bevételi rovat: B16-005.